Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A fogalmazók rendkívüli
elképzelései és eltökéltsége révén a világon első ízben egy olyan
dokumentum jött létre, amely az emberi jogokat mindenkire külön-külön
kiterjesztette.
A nyilatkozat jelenleg több mint 360 nyelven olvasható: ez a világon a
legtöbb nyelvre lefordított dokumentum – általános érvényű, mindenkire
kiterjedő örökség. Számos, a függetlenségét nemrég megszerző állam és
friss demokrácia alkotmányának megírásához szolgált alapul.
Etalon lett: ehhez mérjük, mit tudunk, mit kellene tudnunk, és hogy jól vagy rosszul tudjuk-e.
Kötelességünk, hogy a szövegben megfogalmazott jogok megvalósuljanak –
hogy bárki, bárhol ismerje, értse és élvezze őket. Gyakran előfordul,
hogy éppen azok nem tudnak a nyilatkozat létezéséről, akiknek jogai
csorbulnak – pedig a nyilatkozat éppen az ő védelmükben készült.
A nyilatkozat elfogadásának 60. évfordulója mindnyájunk számára
lehetőséget teremt arra, hogy ismét elkötelezzük magunkat a benne
megfogalmazott elképzeléseknek, melyek ma is ugyanolyan időszerűek,
mint elfogadásuk napján. Bízom benne, hogy az életük részévé válik.
Ban Ki-moon
az ENSZ főtitkára
Valójában hol kezdődnek az emberi jogok? A közvetlen környezetünkben,
az otthonunk közelében – olyan szűk, aprócska helyeken, amelyek
egyetlen világatlaszon sem láthatók. Ezek az egyéni világ részei: a
közvetlen környezetünk, ahol lakunk; az iskola vagy egyetem, ahová
járunk; a gyár, a gazdaság vagy az iroda, ahol dolgozunk. Ezeken a
helyeken minden férfi, nő és gyermek megkülönböztetés nélkül egyformán
azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlőségre jogosult.
Ha ezek a jogok ezen a szinten semmit nem jelentenek, a világon bárhol
súlytalanok lesznek. A közvetlen környezetünkben érvényesülő jogok
védelmét célzó állampolgári összefogás nélkül hiába várjuk, hogy a
helyzet a tágabb környezetünkben javuljon.
Eleanor Roosevelt
