Szomáli asszonyok csoportja, akiket 2014. augusztus 13. és 14. között mentett ki a Virginio Fasan, az olasz tengerészet felkutatási és mentési műveleteiben részt vevő fregattja
Az Amnesty International Lives adrift: Refugees
and migrants in peril in the central Mediterranean (Sodródó életek –
menekültek és migránsok veszélyben a Földközi-tengeren) című jelentése
összegzi az olaszországi és máltai helyszíni kutatások eredményeit, köztük az
olasz haditengerészet egyik hajóján tett látogatást is. A hajtótörések
túlélőivel, szakértőkkel és a hatóságokkal folytatott interjúk feltárják
mindazokat a veszélyeket, amelyek a háborús konfliktusok, elnyomó hatalmak és
nélkülözések elől menekülőkre leselkednek, valamint az európai államok
ezekre a problémákra adott elégtelen válaszait.
„Ahogy az EU egyre magasabbra építi az ú.n.
Európa-erőd falait, úgy a menekültek és a migránsok kétségbeesésükben egyre inkább
arra kényszerülnek, hogy a Földközi-tengeren keresztül próbálják meg elérni
Európa partjait. Heti szinten százak sodródnak élet és halál, remény és
reménytelenség között könyörtelen embercsempészek által ócska csónakokba
zsúfolva.” – jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International
európai és közép-ázsiai programigazgatója. „Az év eleje óta több mint 2.500
Észak-Afrika partjaitól útnak indult ember fulladt meg vagy tűnt el a
Földközi-tengeren. Európa nem nézheti tétlenül a kapui előtt kibontakozó
tragédiát. Több nyílt tengeri életmentéssel megbízott kutató- és mentőhajó a
Földközi-tenger középső régiójában, valamint a feladat sikeréhez szükséges
források biztosítása – ezeket kell az EU-nak és a tagállamoknak minél
hamarabb biztosítaniuk.”
A közel-keleti és afrikai konfliktusok, a
gazdasági nélkülözés és Európa délkeleti határainak lezárása kétségbeesett
emberek tömegeit kényszeríti arra, hogy tengerre szálljanak. 2014-ben több
mint 130.000 menekült és migráns kelt át a tengeren keresztül Európa déli
határain. Majdnem mindegyiküket az olasz haditengerészet mentette ki.
Többségük a háború sújtotta Líbiából indult útnak.
A jelentés összegzi a Földközi-tenger
középső régiójában zajló felkutatási és mentési műveletek hiányosságait, és a
döntéshozókat több biztonságos és törvényes útvonal megnyitására szólítja
fel. Ez áttelepítéssel, humanitárius befogadással vagy a családegyesítés
megkönnyítésével lehetséges. A jelentés ezen felül az EU menedékkérelmi
rendszerét szabályozó Dublini Rendelet felülvizsgálatára is javaslatot tesz.
Veszélyben a tengeren
Az Amnesty International több mint ötven
menekülttel és migránssal készített interjút Olaszországban és Máltán. Sokan
hasonló történeteket meséltek el a tengeri úton tapasztalt veszélyekről, a
rendszeres bántalmazásról és a zsúfoltságról. Néhányan hajótörést és egyéb
életveszélyes helyzeteket éltek túl.
Mohammed, egy 22 éves damaszkuszi szír férfi
így mesélte el történetét az Amnesty International-nek: „Amikor elhagytuk
Líbiát, 400-an voltunk, plusz körülbelül 100 gyerek. Evezős csónakokkal
kellett eljutnunk egy nagyobb hajóhoz. Először nem is láttam a nagy hajót, de
amikor megpillantottam, szörnyű volt. Nem akartam felszállni, de az
embercsempészek fegyverrel kényszerítettek. Két órába telt, mire mindenkit feltettek
a hajóra. Hajnali két óra körül lövéseket hallottam. Egy fegyvereseket
szállító csónak beállt elénk. Körülbelül négy órán át próbálták megállítani a
hajónkat. Több oldalról is lőttek minket. Amikor felkelt a nap, elmentek. A
sérült hajó ingadozott. Az összes csomagunkat a tengerbe dobtuk, még a
mentőmellényeket is – életben akartunk maradni!”
A part menti országok, elsősorban
Olaszország és Málta közötti együttműködés hiánya hatványozottan veszélyessé
teszi az utat. Olaszország és Málta elhúzódó vitája a felkutatási és mentési
műveletek felelősségmegosztásáról vezethetett több száz menekült és migráns
halálához 2013. október 11-én, amikor egy több mint 400 embert szállító
halászhajó elsüllyedt a Máltához tartozó felkutatási és mentési zónában.
A nemzetközi visszhangot kiváltó esetet
követően az EU nem léptetett életbe semmilyen valódi reformot a tengeren
rekedt emberek sikeres kimentése érdekében. Olaszország volt az egyetlen
EU-tagállam, amely komoly lépésekre határozta el magát: a Mare Nostrum
művelet keretében haditengerészetének jelentős részét felkutatási és mentési
céllal átcsoportosította a Földközi-tenger középső régiójába.
Olaszország erőfeszítései azonban önmagukban
elégtelennek bizonyultak a 2014 nyarán bekövetkezett szerencsétlenségek
megelőzésére. Olaszország jelezte azt is, hogy a hadművelet hosszútávon nem
fenntartható.
„A Mare Nostrum több tízezer életet mentett
már meg a tengeren, de nem tekinthető hosszútávú megoldásnak. Összehangolt
EU-s erőfeszítés nélkül nem tudunk megfelelni a közös kihívásnak.” –
hangsúlyozta John Dalhuisen. „A Frontex, vagyis az EU határfelügyeleti
ügynökségének tervezett beavatkozása ugyan pozitív lépésnek tekinthető, de
csak abban az esetben, ha az EU tagállamai hajlandóak bevetni a szükséges
erőket és hangsúlyozzák a Frontex mandátumában a felkutatási és mentési
kötelezettségeket.”
Az EU
menekültügyi rendszerének szükséges reformja
Az Amnesty
International szerint az EU Dublini Rendelete – amelynek értelmében az az
ország felelős a menedékkérelmi eljárás lefolytatásáért, ahová a menekült
vagy migráns először megérkezik – aránytalanul súlyos terhet ró a mentési
műveletekben részt vevő tagállamokra, mivel rájuk hárul a kimentett személyek
hosszútávú ellátása is.
Az
EU-tagállamok közötti felelősségmegosztás hiánya arra ösztönzi a dél-európai
államokat, főként Máltát, hogy ne engedjék be a menekülteket és migránsokat a
kikötőikbe. A Mare Nostrum ideiglenesen ugyan megoldotta ezt a problémát, de
amennyiben megfelelő alternatíva nélkül ér véget, akkor a felkutatási és
mentési kötelezettségek feletti viták fellángolása újból emberéleteket fog
veszélybe sodorni.
„A veszélyek és
a távoltartásukra hozott EU-s intézkedések ellenére a menekültek és a
migránsok továbbra is meg fogják kísérelni a háború sújtotta, emberi jogokat
sértő vagy gazdaságilag küszködő hazájuk elhagyását, akár saját és gyermekeik
életét kockáztatva is. Az EU tagállamai nem terelhetik őket a világ
legveszélyesebb tengeri átkelőjére, hogy aztán ott sorsukra hagyják őket.” –
emelte ki John Dalhuisen.
Az Amnesty
International Magyarország utcai akciói
Szeptember 30.
(kedd), Szent István tér (Bazilika előtt), 18.00-19.30
Cél: felhívni
a magyar közvélemény figyelmét a szeptember 30-án kiadott jelentés, a Lives
adrift – Refugees and migrants in peril in the central Mediterranean által
feltárt legfontosabb tényekre: ezrek halnak meg a Földközi-tengeren, miközben
megpróbálnak eljutni Európába. Bár Olaszország egyedül 2013 októbere óta már
több mint százezer embert mentett meg, de szükség van arra, hogy a többi EU-s
ország is kivegye a részét a felkutatási és mentési akciókból.
Leírás: 18
órakor aktivisták egyforma pólóban szaladgálnak a tömegben a Bazilika előtt,
majd harangszóra a földre vetik magukat. Ekkor a tér négy oldaláról egy-egy
aktivista befut középre, és egymásnak háttal állva feltartanak négy
transzparenst. A „halottak” néhány percig a földön fekve maradnak
mozdulatlanul, eközben a táblákat tartók fogják a transzparenseket. Az akciót
19 órakor megismételjük, közben pedig aláírásokat gyűjtünk a petícióhoz.
Lampedusa első
évfordulója – október 3. (péntek), Kossuth Lajos tér, Nemzet Víztükre,
20.00-21.30
Cél: 2013.
október 3. és 11. között három hajószerencsétlenség történt Lampedusa
partjainál, amelyekben nagyjából 500 ember vesztette életét. A rendezvény
célja megemlékezni a szerencsétlenségek áldozatairól, és felhívni a figyelmet
arra, hogy 53 menekültből 1 megfullad a Földközi-tengeren, miközben
megpróbálja elérni Európa partjait.
Leírás: Először
összehajtogatott kishajókat bocsájtunk vízre. Eközben Jeney Orsolya, az
Amnesty International Magyarország igazgatója egy rövid beszédet mond,
amelynek a végén megkéri a járókelőket, hogy mindannyian gyújtsanak meg egy
mécsest egy tavaly vízbe fúlt áldozat emlékére. A mécsesekből a víz körül az
S.O.S. Európa feliratot rakjuk ki. Eközben az aktivisták transzparenseket
tartanak fel, és aláírásokat gyűjtenek a járókelőktől.
Itt megtekintheted videóriportunkat.
|