Több mint száz szervezet nézi végig, ahogy forrásaik csökkennek, a megítélésük romlik, munkatársaikat pedig megfélemlítik, mindezt Oroszország drákói, „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabálya miatt. Új jelentésünk a szabályozás hatályba lépésének közelgő negyedik évfordulója (november 21.) előtt.
Amikor a Dront nevű, Nyizsnyij Novgorodban található
környezetvédelmi központ kérelmezte a listáról történő
törlését, kérelmüket elutasították azzal, hogy a szervezet
külföldi forrásokat kapott. A három kifogásolt forrás a
következő volt: 500 rubel (8 dollár) a Bellona-Murmansk
szervezettől, amely a Dront által kiadott lapra fizetett elő, egy
másik „külföldi ügynökként” már listázott Zelenyi Mir
(Zöld Világ) nevű civil szervezettől kapott kölcsön, amelyet
Dront még a vizsgálatot megelőzően visszafizetett, valamint
meglepő módon egy, az orosz ortodox egyház által működtetett,
Sorabotnichestvo nevű alapítványtól érkezett adomány.
“Kiderült, hogy az egyház kap némi készpénzt Ciprusról,
ezért a regionális igazságügyi minisztérium (a jogszabályokkal
szigorú összhangban) „külföldinek” minősítette ezt a pénzt
is. Egy furcsa, szürreális szituáció ez.” – mondta Dront
vezetője, Ashkat Kaljumov.
Miután Dront arra kötelezték, hogy 300.000 rubeles (kb. 3800
dollárnak megfelelő) büntetést fizessen, 2016. február 1-én a
szervezet vezetősége úgy határozott, hogy tevékenységét
mindaddig felfüggeszti, amíg le nem kerül a „külföldi ügynök”
listájáról. Mindeközben nem regisztrált közösségi
mozgalomként folytatja munkáját, amelynek működése nem igényel
hatósági jóváhagyást.
Ha Dront esete egy szervezet lassú megfojtásának példája,
akkor a Doni Nők Szövetsége egy szervezet folytonos üldöztetését
szemlélteti. Az első szervezetek egyike volt, amely a „külföldi
ügynök” törvény hatálya alá esett 2014-ben, amikor is az
igazságügyi minisztérium felhatalmazást kapott, hogy önkényesen
tegyen szervezeteket a tiltólistára.
Válaszként az aktivisták egy új szervezetet hoztak létre, a
Doni Nők Alapítványát. 2015 októberében azonban ezt a szervezet
is „külföldi ügynöknek” minősítették. 2016 június 24-én
Valentyina Cserevatenko, a szervezet vezetője arról értesült,
hogy ellene az orosz büntető törvénykönyv 330.1. cikkelye
alapján, a „külföldi ügynök” törvény hatálya alá tartozó
„felelősség szándékos kikerülése” tényállásának
megvalósítása miatt büntetőeljárás indult. Amennyiben
Valentyinát bűnösnek találják, akár két évig terjedő
börtönbüntetéssel is szembe kell néznie.
Az Amnesty International felszólítja az orosz hatóságokat a
„külföldi ügynök” törvény visszavonására és civil
szervezetekkel szemben alkalmazott önkényes intézkedések
megszüntetésére.
“Az orosz hatóságoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz,
hogy elfogadják az építő jellegű kritikát a civil
szervezetektől, és megtanuljanak együtt dolgozni velük – nem
pedig ellenük. Az első lépés ezen az úton a „külföldi
ügynök” törvény hatályon kívül helyezése és a civil
szervezeteket sújtó önkényes szankciók megszüntetése. “ –
mondta Szergej Nyikityin.
