A nőket érő erőszak világszerte
elterjedt jelenség, olyan emberi jogi sértés, melynek orvoslása
az állam felelőssége. Az Amnesty International erre hívta fel a
figyelmet a mai napon az Oktogon téren tartott akciójával. Az Amnesty
International 2004-ben nemzetközi kampányt indított, számos jelentésben
vizsgálta a nők helyzetét, és sok országban, köztük Magyarországon
is jogi és politikai változások motorjává vált. A szervezet továbbra
is követeli, hogy ezen erőszakos cselekmények elkövetői felelősségre
vonhatóak legyenek. A szervezet legutóbbi két, novemberi jelentésében
az örményországi és a Haitin élő nők és lányok elleni erőszak
esetében tárta fel részletesen az állam felelősségét, az elmúlt
évben pedig a magyarországi helyzetet vizsgálta. Bár az erőszakot
elszenvedett nők a világ különböző országaiban élnek, egy dolog
közös bennük: az állam nem biztosítja számukra a megfelelő védelmet
a partnerkapcsolati erőszak ellen.
„Égető szükség van Magyarországon
egy bántalmazott központú távoltartási törvényre.”, mondta
Álmosd Róbert, az Amnesty International magyarországi igazgatója.
A szervezet magyarországi irodája üdvözli, hogy a törvényhozók
felismerték, szükséges a jelenlegi távoltartási törvény megváltoztatása.
A kapcsolaton belüli nemi erőszak a nők elleni erőszak egy formája,
semmiben sem különbözik a nemi erőszak más formájától, a megalázottság,
a fenyegetettség mértéke ugyanakkora. „Olyan bántalmazott központú
távoltartási törvényre van szükség, amely minél tágabb lehetőséget
biztosít a bántalmazott nőknek arra, hogy élhessenek emberi jogaikkal,
olyan törvényre, mely megteremti szabadságukat és személyi biztonságukat.”,
tette hozzá.
Az Amnesty International egyetért
a témával behatóan foglalkozó női jogvédő civil szervezettekkel,
miszerint e személettől eltér a jelenlegi törvénymódosító javaslatban
szereplő „családon belüli erőszak” meghatározás, a „megelőző”
távoltartás fogalma és a hamis vádra vonatkozó kitétel. Az Amnesty
International fontosnak tartja, hogy a távoltartási törvény ne korlátozódjon
a családon belüli erőszakra, mert ez a megfogalmazás kizárná a
családon kívüli kapcsolatban bántalmazott nőket jogaik érvényesítéséből.
A kapcsolati erőszak ezzel ellentétben olyan kategória, mely minden
párkapcsolatban ért bántalmazottra alkalmazható lenne. A „megelőző”
kitétel azt sugallja, hogy a bekövetkezett bántalmazásra nem vonatkozik
a védelem. A szervezet károsnak tartja a hamis vád hangsúlyozását,
mert elrettentő hatással bírhat a bántalmazottakra, és nem segíti
a jogérvényesítés lehetőségét.
Az Amnesty International szexuális
erőszakkal foglalkozó jelentése után megalakult egy civil szervezetekből,
állami hatóságok képviselőiből, és más szakemberekből álló
munkacsoport, mely feladatául tűzte ki, hogy a jelenleg hatályban
lévő nemi erőszakra vonatkozó törvényre módosító javaslatokat
dolgozzon ki, illetve, hogy a szexuális erőszak áldozataival foglalkozó
szakemberek számára az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó
protokollja alapján irányelveket dolgozzon ki.
Az emberi jogok nem lehetnek
teljesek a nők jogainak érvényesülése nélkül. Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata egyértelműen kimondja, hogy minden személynek
joga van a méltósághoz, a szabadsághoz, és a személyi biztonsághoz.
Ez a dokumentum az emberi jogi mozgalom legfontosabb, leglényegesebb
alapvetéseit fekteti le, mely idén lesz 60 éves. Az Amnesty International
arra törekszik, hogy minden embert egyaránt megillessen valamennyi,
60 éve elfogadott emberi jogi norma. A szervezet az évfordulón, december
10-én Egy nap az emberért –
Az emberi jogok ünnepe címmel egész napos rendezvényt szervez
a Gödör Klubban, ahol a 16 akciónap zárónapja alkalmából többek
között a nők elleni erőszak magyarországi helyzetét értékeli
egy kerekasztal-beszélgetésben.
