Újabb részletek derültek ki az ukrán hatóságok titkos börtöneiről, miután az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) harkovi börtönéből szabadon engedtek tizenhárom embert – jelentette be az Amnesty International és a Human Rights Watch.
Szabadulásukra azután került sor,
hogy a két jogvédő szervezet A szervezetek most Ukrajna katonai
főügyészéhez fordulnak a legfrissebb bizonyítékaikkal –
köztük néhány most szabadon engedett ember vallomásával, és öt
másik még mindig bezárt fogoly adataival.
“Bár az ukrán hatóságok
továbbra is tagadják, hogy titkos börtönökben embereket
tartanának fogva, a bizonyítékok egyértelműek. Nagyszerű hír,
hogy tizenhárman kiszabadultak, de ez is csak azt erősíti meg,
hogy alapos vizsgálatra van szükség, az áldozatok számára pedig
igazságot kell szolgáltatni.” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty
International európai igazgatója.
A júliusi jelentés megjelenése
előtt az Amnesty International és a Human Rights Watch találkozott
a katonai főügyésszel, és egy listát adtak át neki tizenhat
olyan ember nevével, akiket a gyanú szerint Harkovan tartottak
fogva. A találkozón a főügyész ígéretet tett, hogy személyesen
felügyeli majd a titkos fogvatartásokkal kapcsolatos nyomozást.
A szervezetek birtokába jutott
adatok szerint hat férfit július 25-én, hat férfit és egy nőt
pedig augusztus 2-án engedtek el. Közülük tizenketten rajta
voltak a katonai főügyésznek átadott tizenhatos listán. Azóta
az is kiderült, hogy egy a listán szereplő embert még márciusban
kiengedtek. A három további embert áprilisban egy másik titkos
fogvatartási helyszínre szállították át, közülük egy
szabadult ki augusztus 2-án.
Az Amnesty International és a Human
Rights Watch munkatársai hét most szabadult emberrel tudták
felvenni a kapcsolatot, öttel közülük interjút is készítettek.
Az általuk elmondottak tökéletesen alátámasztják a jelentésben
foglaltakat. Hárman közülük – Mikola Vakaruk, Viktor Asikhin és
Dmitro Koroljov – elszánt abban, hogy a felelősöket bíróság
elé állítsák. A másik két ember meg akarta őrizni a
névtelenségét, mert féltek, hogy nekik vagy családjuknak bajuk
esik.
Dmitro Koroljov és édesanyja, Irina
“Felszólítjuk az ukrán kormányt,
hogy tegyen azonnali lépéseket, hogy a még mindig titkos
börtönökben lévők kiszabaduljanak, és szolgáltasson védelmet
és igazságot a számukra.” – mondta John Dalhuisen.
Így titkolták el a börtönök
létezését
A korábbi foglyokkal készített
interjúk alapján kirajzolódik, hogy az ukrán hatóságok hogyan
próbálták meg az SZBU harkovi börtönének létezését
eltitkolni.
Viktor Asikhint az otthonából
tüntették el erőszakkal 2014. december 7-én. 2016. július 25-én
szabadult. Az Amnesty Internationalnek azt mesélte, hogy az 597 nap
alatt háromszor vitték át más helyre az őrök, hogy így rejtsék
el a független börtönmegfigyelők elől. 2015. február 10-én az
őrök felszólították a foglyokat, hogy szedjék össze a
cuccaikat, nejlonzacskót húztak a fejükre és a celláikból az
épület egy másik szintjére vezették őket. Néhány órát a
földön ülve várakoztak, mielőtt visszamehettek. Azt mesélték,
hogy a celláikat kitakarították és kiszellőztették, hogy úgy
tűnjön, nem tartanak ott fogva senkit. Később hallották, hogy az
őrök “valami hivatalos személy” látogatásáról beszélnek.
Hasonló történt április és május 20-án is.
Viktor Asikhin
Mikola Vakarukot ukrainszki
otthonából rabolták el 2014. december 9-én. Ő is 2016. július
25-én szabadult. 2015 októberében magas láza lett, ezért a
harkovi 17-es számú kórházba vitték, ahova Szergej Petrovics
álnévvel jelentették be. Miután műtéttel eltávolították a
veséjét, 10 napot töltött az intenzíven és további 20 napot
egy másik osztályon. Az ágyhoz bilincselt Vakarukot végig az SZBU
egyik embere őrizte.
Mikola Vakaruk
Szabadon engedésükkor a foglyok
visszakapták útleveleiket és 50-200 hrivnya (560-2200 forint)
közötti összeget kaptak fejenként “útiköltségre”.
Figyelmeztették őket, hogy tartsák a szájukat és senkinek se
beszéljenek az SZBU börtönéről. Súlyos hátrányokat helyeztek
kilátásba, ha nyilvánosan beszélnek a fogvatartásukról.
Az Amnesty International és a Human
Rights Watch felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy folytassanak
le alapos, független és hatékony vizsgálatokat ezekben az
ügyekben, és biztosítsák a korábbi foglyok biztonságát.
Öten még mindig a titkos börtönben
A korábbi foglyok beszámolói
alapján még legalább öt embert tartanak fogva a titkos börtönben.
Ketten közülük orosz állampolgárok, ketten pedig ukránok
Harkovból. Ötödik társuk a hírek szerint mentális beteg, de
további részletekkel az állapotáról a most szabadultak nem
tudtak beszámolni.
Az egyik még mindig fogságban lévő
orosz állampolgárt Vlagyimir Bezobrazovnak hívják. 2014 májusában
tartóztatták le, miközben a családjával az odesszai
Karolino-Bugazban nyaralt. A helyi határőr osztag vezetője
hallotta, ahogy Bezobrazov az oroszpárti szeparatistákat támogató
kijelentéseket tett egy kávézóban, ezért ott helyben le is
tartóztatta. Miután két napot töltött a helyi határőr
parancsnokságon Karolino-Bugazban, Bezobrazov “bevallotta”,
azért jött Ukrajnába, hogy szeparatistákat toborozzon. Rögtön
vádat emeltek ellene Ukrajna területi integritásának
megsértéséért (a büntető törvénykönyv 110. cikke). A férfi
a “vallomását” visszavonta a tárgyaláson, mert azt elmondása
alapján erőszakkal kényszerítették ki belőle.
2015 márciusában egy fogolycseréket
lebonyolító személy megkereste Bezobrazov ügyvédjét, és
felajánlotta, hogy ügyfelét szabadon engedik egy a szeparatisták
által Luhanszkban elfogott ukrán harcosért cserébe, ha mégis
fenntartja vallomását a bíróság előtt. Bezobrazov beleegyezett,
majd 2015 március 6-án az ovidiopoli kerületi bíróság három
éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Amint Bezobrazov
kilépett a bíróság ajtaján, egy furgon hajtott mellé, férfiak
a kocsiba tuszkolták, és elhajtottak vele. Ezután senki sem
hallott felőle. Két hónappal később, 2015 májusában anyja,
Ludmilla Korobova egy a harkovi SZBU börtönből szabadult fogolytól
megtudta, hogy fiát ott tartják fogva. 2015 májusa és 2016
augusztusa között Korobova csak egyszer tudott fiával beszélni
telefonon, azonban több kiszabadult fogoly megerősítetet számára,
hogy Bezobrazov még mindig a harkovi titkos börtönben van.
“A jogállamiság már így is
rendkívül gyenge Ukrajnában. Ukrajna nem fogja tudni kijavítani
az igazságszolgáltatási rendszere hibáit addig, amíg a hatóságok
büntetlenséget élveznek az ilyen ügyekben. Sokkal jobban
szolgálná Ukrajna érdekeit, ha inkább véget vetne ennek a
gyakorlatnak, ahelyett, hogy tagadja a titkos börtönök létezését.”
– mondta John Dalhuisen.
