A szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, az egész régióban jelentősen csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma – áll az Amnesty International a ma megjelent 2017-es halálbüntetésről szóló jelentésében.

JELENTÉS

Guinea lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést, míg Kenya a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget. Burkina Faso és Csád új jogszabályok elfogadásával illetve törvénytervezetek benyújtásával szintén komoly lépéseket tett e büntetési nem visszaszorításáért.

Az itt zajló folyamat miatt a remény lángjaként tekinthetünk a szubszaharai régióra a halálbüntetés eltörléséért folyó küzdelemben. A régió országainak vezetői megmutatták, hogy már csak karnyújtásnyi távolságra van a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetési mód eltörlése.” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

Ha 2018-ban a régió még több kormánya tesz lépéseket a halálbüntetés csökkentése és eltörlése felé vezető úton, a kivégzéseket továbbra is alkalmazó országok elszigetelődése még nyilvánvalóbb lesz.“

Most, hogy már húsz szubszahari ország törölte el a halálbüntetést az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a világ többi része is kövesse az példájukat, és meghagyja ezt az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek.”

A szervezet csökkenést dokumentált az itt található országok által végrehajtott kivégzések számában. Míg 2016-ban ismereteink szerint öt ország, 2017-ben már csak kettő, Dél-Szudán és Szomália hajtott végre kivégzéseket. Bár a jelentések szerint Botswana és Szudán 2018-ban újra bevezette a kivégzéseket, a szervezet hangsúlyozza, hogy ennek nem szabad beárnyékolnia azokat a pozitív lépéseket, amelyeket a régió többi országában végbementek.

Egy másik afrikai ország, Gambia aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely arra kötelezi, hogy ne végezzen ki senkit, és lépéseket tegyen a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai elnök 2018 februárjában hivatalos moratóriumot vezetett be a kivégzésekre.

Jelentős előrelépés mindenfelé

A szubszaharai Afrikában megfigyelhető pozitív változások jól mutatják azt a globális tendenciát, amely szerint tovább csökkent a halálbüntetés alkalmazása világszerte 2017-ben.

Az Amnesty International 2017-ben 23 országban legalább 993 kivégzést dokumentált, 4%-al kevesebbet, mint 2016-ban (1032 kivégzés) és 39%-al kevesebbet, mint 2015-ben (amikor a szervezet jelentése szerint 1634 kivégzés történt, ami a legmagasabb szám 1989 óta).

2017-ben 53 országban legalább 2591 halálos ítélet született, ami jelentős csökkenés a 2016-os 3117-hez képest. Ezek a számok nem tartalmazzák azt a több ezer halálbüntetést és kivégzést, amelyeket az Amnesty International információi szerint Kínában szabtak ki és hajtottak végre, ezek a számok ugyanis államtitoknak számítanak és nem ismerhetőek meg.

Guinea mellett Mongólia is eltörölte a halálbüntetést, és ezzel 2017-re 106-ra emelkedett a de jure abolicionista országok száma. Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, a de facto eltörlő országok száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország folytatta a kivégzéseket – hasonlóan mint 2016-ban – annak ellenére, hogy egy kis szünet után több állam újra alkalmazni kezdte a legkegyetlenebb büntetési nemet.

Tények és számok

A halálbüntetést rendületlenül támogató országokban is történtek fontos lépések. Iránban a regisztrált kivégzések száma 11%-al, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő kivégzések száma 40%-al csökkent. Az országban növelték annak a kábítószernek a törvényi mennyiségét, amely esetében kötelező halálbüntetést kiszabni. Malajziában bevezették az ítélet mérlegelésének lehetőséget a kábítószerkereskedelem esetében. Ezek a változások a jövőben valószínűleg mindkét országban csökkenést fognak eredményezni a halálos ítéletek számában.

Az, hogy még mindig vannak országok, ahol a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést, komoly gond. Az Irán és Malajzia által megtett lépések azonban jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több olyan országban is történnek próbálkozások, amelyek még mindig végeznek ki embereket.”- mondta Salil Shetty.

Indonéziában, ahol 2016-ban négy embert végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, a tavalyi évben egyáltalán nem hajtottak végre kivégzést és enyhe csökkenés mutatkozott a halálos ítéletek számában is.

Zavaró mutatók

Azonban továbbra is vannak aggasztó tendenciák.

15 ország szabott ki halálos ítéletet illetve végzett ki embereket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, megsértve ezzel a nemzetközi jogi előírásokat. A közel-keleti és az észak-afrikai régió jegyzi a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos kivégzést 2017-ben, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben található a legtöbb ország, amely a halálbüntetéshez folyamodott ennél a típusú bűncselekménynél (16-ból 10).

Az Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerrel kapcsolatos kivégzéseket – Kínában (ahol a számok államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban. A titkosság, mely a halálbüntetést övezi Malajziában és Vietnámban, lehetetlenné tette annak meghatározását, hogy történtek-e kábítószeres bűncselekmények miatti kivégzések. Szingapúrban 2017-ben 8 embert akasztottak fel, mindnyájukat kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, ami duplája a 2016-os kivégzések számának. Hasonló volt a tendencia 2016-ban Szaúd-Arábiában, ahol az ilyen jellegű bűncselekmények miatti lefejezések az összes kivégzés 16 százalékáról 2017-re 40%-ra szöktek fel.

E szörnyű büntetés eltörlése irányába tett fontos lépések ellenére még mindig van néhány vezető, aki inkább visszaállítaná a halálbüntetést mint “gyors megoldást”, ahelyett, hogy a gyökerénél ragadná meg a problémát humánus, hatékony és bizonyítottan működő módszerekkel. A valóban erős vezetők az igazságot akarják érvényesíteni, nem az embereket kivégezni.” – mondta Salil Shetty.

A Közel-Keleten illetve az ázsiai és csendes-óceáni térségben széles körben alkalmazott drákói drogellenes intézkedések teljesen hibásan közelítik meg a problémát.”

A kormányok számos más nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak 2017-ben. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan bűncsekekményekért, amelyeket még 18 éves koruk előtt követtek el, és legalább 80 ember van halálsoron. Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az Amnesty International több olyan esetet dokumentált Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában, amelyekben olyan emberek néznek szembe a halálbüntetéssel, akiket kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a „beismerő vallomásra”. Iránban és Irakban ezek közül a ”vallomások” közül néhányat élőben is közvetített a televízió.

Bár összességében a kivégzést alkalmazó országok száma változatlan maradt, Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is egy kis szünet után újra végzett ki embereket. Egyiptomban körülbelül 70%-al nőtt az ismert halálos ítéletek száma 2016-hoz képest.

Előretekintés

Mivel világszerte még legalább 21919 halálra ítélt emberről tudunk, a közvéleménynek továbbra is fenn kell tartania a nyomást a halálbüntetést alkalmazó országokkal szemben.

2017-ben pozitív lépések történtek, ezek hatása az elkövetkező hónapokban és években látszódni fog. Azonban mivel néhány ország visszafelé halad – vagy legalábbis fennáll ennek a veszélye – a halálbüntetés elleni küzdelem ugyanolyan alapvető fontosságú marad, mint korábban.

Az eltelt negyven év alatt globális szinten hatalmas pozitív változást láttunk a halálbüntetés tekintetében, de sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az állam által elkövetett gyilkosságok borzalmas gyakorlatát.” – mondta Salil Shetty

A halálbüntetés az erőszak kultúrájának a tünete, nem pedig a megoldás rá. Az emberek támogatásának hála bátran szembe szállhatunk ezzel a kegyetlen büntetéssel, és mindenhol véget vethetünk a halálbüntetéseknek.”

Az Amnesty International minden körülmények közt ellenzi a halálbüntetést, függetlenül a bűncselekmény természetétől, az elkövető személyétől, vagy az állam által alkalmazott kivégzési módszertől. A szervezet a halálbüntetést az élethez való jog megsértésének tekinti, azt kegyetlen, embertelen és megalázó büntetési formának tartja.