Közösségi vezetők, ügyvédek, újságírók és más jogvédők néznek szembe soha nem látott mértékű üldözéssel, elnyomással és erőszakkal a világ minden táján – az ő jogaiknak védelme áll az Amnesty International ma útjára induló globális kampányának a középpontjában. A célunk, hogy véget vessünk az igazságtalanságok ellen küzdő bátor emberek elleni támadásoknak.

JOGVÉDŐK VESZÉLYBEN

Napjainkban a kormányok, fegyveres csoportok, vállalatok és más hatalommal rendelkezők teljes pályás letámadást folytatnak a jogvédelem ellen, amelynek áldozatai elsősorban a jogvédők.” - mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

Putyin elnöktől Xi elnökön át egészen Esz-Sziszi elnökig a világ vezetői egyre inkább arra törekszenek, hogy szétzúzzák a szabad, egyenlő és igazságos társadalmak alapjait. A gyülekezési jog megvonásával, a tömeges megfigyelések szabadjára engedésével, a zaklatásokkal, fenyegetésekkel és fizikai támadásokkal igyekeznek minden oxigént elszívni azok elől, akik kiállnak az igazságért.”

A ma megjelenő Jogvédők veszélyben – a civil szféra zsugorodó tere című összefoglalóban az Amnesty International bemutatja, milyen soha nem látott veszélyeknek vannak kitéve az emberi jogokat védők. Egyre inkább életveszélyes foglalkozássá válik a jogvédelem: 2016-ban 281 embert gyilkoltak meg a Front Line Defenders adatai szerint, szemben a 2015-ös 156-al.

Az autoriter vezetők szeretnék, ha elhinnénk, a mi érdekünkben cselekszenek, de a valóságban éppen ellenünk. Valójában a jogainkat védők dolgoznak értünk – és őket üldözik ezért. 2017-ben az elnyomás elért egy olyan kritikus szintet, amit már nem nézhetünk tovább tétlenül.” - mondta Salil Shetty.

A 2016-ban meggyilkolt hondurasi jogvédő, Berta Caceres búcsúztatása

Egyre több eszköz az elnyomás szolgálatában

Az új technológiák, a tömeges megfigyelések, a tévesen alkalmazott törvények és a békés tüntetésekkel szembeni fellépések kombinációja a korábbinál sokkal veszélyesebb környezetet teremtett az aktivisták számára. A leszámolás céljából hadrendbe állított eszközök közül egyre nagyobb teret kapnak az online megoldások és a tömeges megfigyelés, hogy így fenyegessék meg és hallgattassák el a jogainkért kiállókat.

A száműzetésbe kényszerített bahreini aktivistákat kémprogramokkal figyeli meg a saját kormányuk, más kormányok – nem törődve a következményekkel – arra kényszerítik a cégeket, hogy engedjenek számukra szabad hozzáférést a titkosított kommunikációs csatornákhoz. Az Egyesült Királyságban a rendőrség újságírókat figyel meg, hogy felderítsék a forrásaikat.

Mexikóban vagy Oroszországban troll hálózatok terjesztenek hamis információkat, hogy megbélyegezzék és hiteltelenítsék az újságírókat és más jogvédőket.

Ezek csak a legújabb eszközök az elnyomás olyan jól ismert megoldásai mellett mint a gyilkosságok, erőszakos eltüntetések, a békés tüntetések ellehetetlenítése vagy a jogszabályok jogvédők elleni alkalmazása.

Az Amnesty International szerint 2016-ban:

  • legalább 22 országban öltek meg embereket, akik békésen álltak ki az emberi jogok mellett;
  • 63 országban folyt lejárató kampány ellenük;
  • 68 országban tartóztattak le embereket pusztán azért, mert a jogvédő munkájukat végezték; és
  • 94 országban fenyegettek vagy támadtak meg embereket.

Amikor éppen nem nyíltan fenyegetik vagy zaklatják a jogvédőket, a kormányok igyekeznek megfélemlítő környezetet kialakítani velük szemben azzal, hogy terroristáknak vagy külföldi ügynököknek bélyegzik őket. Ez a nem is állhatna távolabb a valóságtól.” - mondta Salil Shetty.

A kérdés most az: hagyjuk, hogy a hatalomban lévők továbbra is háborítatlanul töröljék el azokat a föld színéről, akik gyakran a szabad és igazságos társadalom utolsó védelmezői? Vagy megteszünk mindent azért, hogy ezeknek a támadásoknak véget vessünk?”

Civilek Magyarországon

A kormány évek óta tartó, a független civil szervezeteket megbélyegző és démonizáló politikája miatt a globális kampányban sajnos Magyarország is kiemelt figyelemre számíthat. Nagyon rossz a hazánkat olyan, a civil szervezeteket elnyomó országokkal közös listán látni, mint Oroszország, Egyiptom, Törökország vagy Szaúd-Arábia.” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A Bátorság – kampány a civil hősökért célja, hogy Magyarországon is bemutassa azokat az embereket és szervezeteket, akik mindannyiunk érdekében, a közös ügyeinkért és emberi jogainkért állnak ki nap mint nap. A magyar civil szervezetek létfontosságú, sokszor állami feladatokat végeznek, amiért mindannyiunknak hálásnak kell lennünk, és támogatnunk kell őket abban, hogy a munkájukat még hatékonyabban végezhessék. A civil szervezetek elleni támadássorozat valójában a magyar társadalom elleni támadás, ezért mindannyiunk kötelessége, hogy a leghatározottabban tiltakozzunk ellene.”

index.hu

Az Amnesty International új globális kampánya a bátrakért

Az aktivistákkal szembeni minden korábbit felülmúló veszélyek miatt az Amnesty International ma útjára indítja Bátorság elnevezésű globális kampányát, amelynek célja, hogy az országok elismerjék azoknak a legitim munkáját, akik kiállnak az emberi méltóság és az egyenlő jogok mellet, és garantálják a szabadságukat és a védelmüket.

Az Amnesty International azt kéri, hogy az országok tartsák be azokat a kötelezettségeiket, amelyeket az emberi jogvédőkről szóló 1998-as ENSZ közgyűlési határozatban vállaltak. A határozat felszólítja az államokat, hogy ismerjék el a jogvédők kulcsszerepét a jogvédelem területén, és biztosítsák a hatékony védelmüket.

A kampány során bemutatunk olyan egyéni eseteket, akik közvetlen veszélyben vannak a jogvédő munkájuk miatt, és kampányolni fogunk a kormányoknál és döntéshozóknál azért, hogy erősítsék meg a jelenlegi jogi szabályozásaikat. Az Amnesty International tovább folytatja az aktivisták elleni támadások kivizsgálását, és együtt fogunk dolgozni a helyi közösségekkel és civilekkel, hogy közösen minél több embert mozgósítsunk az ügy érdekében.

Frederick Douglasstól kezdve, Emily Pankhurston, Rosa Parkson, Bhímráo Rámdzsí Ámbédkaron keresztül Nelson Mandeláig a történelem tele van olyan hétköznapi emberek történeteivel, akik elutasították a status quot, és kiálltak az igazság mellett.” - mondta Salil Shetty.

A bátorság ma is él. Elég az olyan emberekre gondolni mint Malála Júszafzai vagy Chelsea Manning, ma is nagyon sok olyan ember van, akik óriási kockázatokat vállalnak mindannyiunkért.”

A bátorságuk nélkül a világ kevésbé lenne tisztességes, igazságos és egyenlő. Ezért kérünk ma mindenkit – nemcsak a világ vezetőit – hogy álljanak ki a jogvédőkért és védjék meg a bátrakat."

További részletek a kampányról:

BÁTORSÁG - KAMPÁNY A CIVIL HŐSÖKÉRT

index.hu