A kormány legfelsőbb köreiből érkező instrukciók alapján a Fülöp-szigeteki rendőrök több ezer embert öltek meg, egyes esetekben pedig másoknak fizettek, hogy végezzenek az áldozatokkal. Az áldozatok állítólag kábítószer-kereskedők és használók voltak. A kivégzési hullám a nemzetközi jog értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek számíthat.

JELENTÉS

A Ha szegény vagy, megölnek: kivégzések a Fülöp-szigeteki kábítószer elleni háborúban című jelentés részletezi, hogy a rendőrök rendszeresen főleg szegény és védtelen embereket vesznek célba, “bizonyítékokat” rejtenek el náluk, bérgyilkosokat fizetnek, kirabolják az embereket és hivatalos rendőrségi jelentéseket hamisítanak.

“Ez nem drogellenes háború, ez a szegények elleni támadás. Gyakran nevetséges bizonyítékok alapján megvádolt embereket gyilkolnak meg pénzért.” - mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója.

“Duterte elnök hatalomra kerülése óta a rendőrség semmibe veszi azokat a törvényeket, amelyeket éppen nekik kéne betartaniuk és betartatniuk, miközben nyerészkednek azoknak a szegény embereknek a halálán, akiket a kormánynak kellene segítenie. Azok az utcák, ahol Duterte szerint megszűnt a bűnözés, a rendőrség által meggyilkolt emberek holttesteivel vannak tele.”

Rodrigo Duterte elnök uszításán felbuzdulva rendőrök, általuk fizetett bérgyilkosok és ismeretlen fegyveresek több ezer embert gyilkoltak meg a kábítószer-ellenes kampány keretében. Több mint 7000 embert öltek meg a Duterte elnök hatalomra lépése óta eltelt hét hónapban: a rendőrök saját kezűleg legalább 2500 kábítószerrel kapcsolatba hozott embert gyilkoltak meg.

Az Amnesty International vizsgálata során dokumentált 33 esetben 59 ember vesztette életét. A kutatók 110 emberrel készítettek interjút a Fülöp-szigetek három nagyobb földrajzi régiójának 20 városában történt törvénytelen kivégzések kapcsán. A szervezet rendőrségi jelentéseket és más dokumentumokat is tanulmányozott.

A tárgyalás nélküli kivégzések a hatóságok által elkövetett törvénytelen és szándékos gyilkosságok, amelyeket a kormány parancsára, annak támogatásával vagy tudomásával követnek el. Ezek a kivégzések sértik a Fülöp-szigetek törvényeiben és a nemzetközi jogban is meghatározott élethez való jogot.

Fegyvertelen emberek megölése, jelentések hamisítása

A jelentés bemutatja, hogy a rendőrök egy, a kábítószert használók és azzal kereskedők neveit tartalmazó ellenőrizetlen lista alapján házakat rohannak le, fegyvertelen embereket lőnek agyon, köztük olyanokat is, akik megadták magukat.

A hamisított jelentéseikben a rendőrök rutinszerűen azt állítják, hogy ők csak viszonozták a tüzet. A rendőröknek ellentmondva a szemtanúk azt mesélték az Amnesty Internationalnek, hogy a rendőrök az éjszakai razziáik során nem letartóztatni, hanem megölni akarják az embereket. Néhány esetben maguk a rendőrök rejtették el a később megtalált kábítószert és a fegyvereket az áldozatoknál.

Batangas városában az egyik áldozat felesége elmesélte, hogy a rendőrök közvetlen közelről lőtték agyon a férjét, miközben ő az életéért könyörgött nekik. A férfi megölése után a rendőrök megragadták a nőt, kirángatták a házból, majd össze-vissza verték.

Amikor a Cebu városában élő Gener Rondina látta, hogy egy csapat rendőr veszi körbe az otthonát, azonnal jelezte nekik, hogy kész megadni magát. “A rendőrök ennek ellenére folytatták a bekerítést, amikor behatoltak az épületbe, Gener azt kiabálta “Megadom magam, megadom magam, uram” - mesélte egy szemtanú.

A rendőrök utasították Gener Rondinát, hogy feküdjön a földre, a másik a helyiségben tartózkodót pedig kizavartak. A szemtanúk ezután lövéseket hallottak. Egyikük azt mesélte, hogy úgy hozták ki a házból „mint egy disznót”, majd a holttestét a csatorna mellé dobták, és csak azután rakták be a kocsiba.

Amikor Gener halála után hat órával a családtagok végre visszamehettek a házba, vér borított mindent. A család elmondása szerint a laptop, a karóra, a pénz és az értékesebb tárgyak eltűntek. Azóta sem kapták vissza őket, és a rendőrségi nyilvántartásban sem szerepelnek.

Gener apja, Generoso 24 évig volt rendőr mielőtt 2009-ben nyugdíjba vonult. Az mondta, “szégyellte”, hogy a fia kábítószert használ, és támogatásáról biztosította a kormányt a dogok elleni harcában. “De túl messzire mentek” - mondta. “Minek öltek meg valakit, aki megadta magát?”

Az Amnesty Internationalnek nyilatkozók hasonlóképpen festették le, hogyan fosztották meg meggyilkolt szeretteiket minden emberi méltóságuktól a rendőrök.

“Jól jelzi, ahogy a halottakkal bánnak, hogy a Fülöp-szigeteki rendőrség szerint mennyit ér egy emberi élet. A véres testeket arccal lefelé a föld felé ledobva teszik közszemére a rokonok előtt.” - mondta Tirana Hassan.

“A meggyilkoltak elsősorban a társadalom legszegényebb rétegeiből származnak, volt köztük nyolc éves gyerek is.”

Abban a pár esetben, amikor a rendőrök külföldiek által üzemeltetett metamfetamin laborokra csaptak le, kiderült, hogy az emberi élet kioltása nélkül is le tudnak tartóztatni embereket. Az a tény, hogy a szegények nem számíthatnak ugyanerre a védelemre és tisztességes eljárásra jelzi, hogy ez valójában a szegények elleni háború.

További képek a galériában

Gyilkosság mint mellékes kereset

A gyilkosságok mögött a kábítószerrel kapcsolatba hozható bűnözők “semlegesítésére” irányuló kormányzati nyomás illetve a gyilkosságokból remélt bevétel áll.

Egy az Amnesty Internationalnek nyilatkozó magas rangú rendőr, aki egy évtizede szolgál a manilai kábítószer-ellenes egységben elmesélte, hogy a rendőröket “ütközetenként” fizetik: ezt az elnevezést azért vezették be, hogy a törvénytelen kivégzéseket törvényes műveleteknek álcázzák.

“Ütközetenként kapjuk a fizetésünk… Az összeg 8000 pezó (nagyjából 47 ezer forint) és 15 000 pezó (88 ezer forint) között változik gyanúsítottként. Vagyis, ha négy ember ellen megyünk, akkor az 32 000 pezó (187 ezer forint)… Készpénzben, titokban kapjuk a pénzt a kapitányságoktól… Nincs értelme élve elfogni a gyanúsítottakat, mert azért nem fizetnek.”

A rendőr által elmondottakat megerősítette egy másik magas rangú kollégája is, aki még azt is hozzátette: “Az nem fordulhat elő, hogy lövünk, és senki sem hal meg.”

A tapasztalt járőr azt is elmesélte, hogy néhány kollégája megállapodott temetkezési cégekkel, akik minden egyes hozzájuk küldött holttest után fizetnek nekik némi jutalékot. A szemtanúk beszámolói szerint a rendőrök abból is szert tesznek egy kis mellékesre, hogy kirabolják az áldozatok otthonait.

A rendőrök tehát éppen úgy viselkednek mint azok a bűnözők, akiket nekik kéne elkapniuk.

Az elmúlt hat hónapban több mint 4100 kábítószerrel összefüggő gyilkosságot hajtottak végre ismeretlen tettesek a Fülöp-szigeteken. Ahogy a helyi kifejezés is jelzi, “tandemben motorozva” közelítik meg az áldozataikat: az egyik vezeti a motort, a másik tüzel.

Két bérgyilkossal is sikerült beszélnünk, akik elmondták, hogy a rendőröktől kapják a megbízást, 5000 pezót (29 ezer forintot) fizetnek minden egyes fogyasztóért és 10 000 – 15 000 pezót (58-87 ezer forintot) a kereskedőkért. Az elmondásuk szerint Duterte hatalomra kerülése előtt havi két “melójuk” volt, azóta heti három-négy.

Az áldozatokat gyakran a helyi kormánytisztviselők által összeállított listáról válogatják ki. Teljesen mindegy, hogy ki, mikor és mennyit drogot használt vagy adott el, bárki a listán végezheti, ahonnan nem lehet lekerülni.

Előfordultak olyan esetek is, hogy önkényesen adtak hozzá neveket a listához, mert valaki bosszút akart állni rajtuk, vagy egyszerűen csak még több embert kellett megölni.

További képek a galériában

Emberiesség elleni bűncselekmények

A Fülöp-szigetek részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumának. 2016 októberében az NBB ügyésze, Fatou Bensouda egy nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a gyilkosságokkal kapcsolatban, és bejelentette, hogy hivatala fontolgatja az előzetes vizsgálat elrendelését a Római Statútum hatálya alá tartozó bűncselekmények kapcsán.

Az Amnesty International nagyon aggódik a szándékos, széleskörű és szisztematikus gyilkosságok miatt, amelyeket a jelek szerint a hatóságok tervelnek ki és hajtanak végre. Ezek a törvénytelen kivégzések a nemzetközi jog értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek.

“A Fülöp-szigeteki válságra az egész világnak oda kell figyelnie. Felszólítjuk Duterte elnököt, hogy azonnal vessen véget a tárgyalás nélküli kivégzéseknek. Egyúttal felszólítjuk az igazságügyi minisztériumot, hogy indítson vizsgálatokat és vonja felelősségre a gyilkosságok felelőseit, függetlenül a rangjuktól vagy a rendőrségi hierarchiában betöltött szerepüktől.” - mondta Tirana Hassan.

“A Fülöp-szigeteknek véget kell vetnie a törvényen kívüli és halálos erőszaknak, a kábítószer-ellenes intézkedéseit pedig csak az egészséghez való jog és az emberi jogok szem előtt tartásával határozhatja meg.”

„Azt szeretnénk, ha a Fülöp-szigeteki hatóságok az emberi jogi krízist maguk oldanák meg. De ha nem történik érdemi előrelépés az ügyben, akkor a nemzetközi közösségnek nem lesz más választása mint a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészéhez fordulni, hogy indítson előzetes vizsgálatot a kivégzések kapcsán, ideértve azokat is, amelyekben a vezető kormánytisztviselők is érintettek.”

Fotógaléria