Az új szabályozás Európát az állandó és veszélyes „biztonságiasítás” állapotába sodorja - áll az Amnesty International 14 EU tagállam terrorellenes intézkedéseiknek emberi jogi hatásairól szóló jelentésében.

MAGYAR ÖSSZEFOGLALÓ

A Kibillenő egyensúly: az egyre fokozódó nemzetbiztonsági helyzet Európában című jelentés részletezi, hogyan módosítottak és fogadtak el hihetetlen gyorsasággal rengeteg olyan jogszabályt, amelyek alapvető szabadságjogokat ásnak alá, és megsemmisítik a nehezen kivívott emberi jogi garanciákat.

“A Párizstól Berlinig lezajlott rettenetes támadásokra reagálva a kormányok rengeteg aránytalan és diszkriminatív jogszabályt fogadtak el.“ - mondta el John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója.

“Ezek a szabályok önmagukban is aggodalomra adnak okot, de az átfogó kép még nyugtalanítóbb, mivel kontroll nélkül tapossák el a számunkra már régóta természetes szabadságjogokat.“

A jelentés egy több mint két évig tartó kutatómunkára épül, amely során 14 EU tagország intézkedéseit illetve a nemzetközi és európai kezdeményezéseket elemeztünk. A dokumentum rámutat arra, hogy a terrorista fenyegetésekre reagáló új törvények és szakpolitikák milyen jogi garanciákat tépáznak meg.

Néhány országban olyan terrorellenes intézkedésekre tettek javaslatot illetve fogadtak el, amelyek a gyengítik a jogállamot, fokozzák a végrehajtó hatalom szerepét, kiiktatják az igazságszolgáltatás kontrollját, korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás kereteit és mindenkit kiszolgáltatnak az ellenőrizetlen tömeges kormányzati megfigyeléseknek. Kiváltképp jelentős ennek a külföldiekre és az etnikai, vallási kisebbségekre gyakorolt hatása.

Az új sztenderd: a különleges jogrend és a kivételes intézkedések

Számos országban alkotmánymódosítások vagy más törvényhozási eljárások teszik könnyebbé a különleges jogrend kihirdetését vagy a nemzetbiztonsági szervek speciális, igazságszolgáltatás kontrollja nélküli jogkörökkel felruházását.

Magyarországon például az Alaptörvény hatodik módosítása és a hozzá kapcsolódó jogszabály változások terrorveszélyhelyzet esetén lehetővé teszik a végrehajtó hatalom számára a gyülekezési és a szabad mozgáshoz való jog szigorú korlátozását valamint a vagyoni eszközök befagyasztását. Homályosan meghatározott rendelkezések biztosítanak olyan jogköröket, mint a jogszabályok felfüggesztése és újak gyorsított elfogadása, illetve az éles lőfegyverekkel felszerelt honvédség bevetése a közrend biztosítása érdekében.

Franciaországban a szükségállapot fogalmát öt alkalommal módosították, a normál eljárás részévé téve olyan intézkedéseket, mint a demonstrációk betiltása vagy bírósági engedély nélküli házkutatások foganatosítása.

A kivételes intézkedések a normál jogrend részévé váltak Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a szabad mozgást közigazgatási rendeletekkel korlátozzák. Lengyelország új terrorellenes törvénye állandósítja a drákói hatalomgyakorlást, és különösen hátrányosan érinti a külföldieket.

Bizonyos államokban a jogvédők vagy a politikai aktivisták a terrorellenes szabályozás céltáblái. Jó példa erre a francia rendőrség hatalomgyakorlása, amely 2015-ben környezetvédő aktivistákat helyezett házi őrizet alá az ENSZ párizsi klímakonferenciája alatt.

Az állam megfigyel

Számos EU ország csatlakozott a „megfigyelő államok” sorába, mióta az új szabályok teret engednek a megkülönböztetés nélküli tömeges megfigyeléseknek, amelyek túlzott beavatkozási lehetőséget és aránytalan ellenőrizetlen hatalmat biztosítanak a titkosszolgálatoknak.

Tömeges megfigyelési jogosultságokat adtak vagy kiterjesztették azok hatókörét például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában teret engedve ezzel a tömeges lehallgatásoknak, és több millió ember személyes adataihoz való hozzáférésnek.

A célzott és felügyelet nélküli tömeges megfigyelés hatalmas méreteket öltött. Lengyelország 2016-ban elfogadott új terrorellenes szabályai lehetővé teszik olyan titkos megfigyelések lefolytatását – lehallgatások, az elektronikus és telekommunikációs csatornák ellenőrzése 3 hónapon keresztül bírósági kontroll nélkül -, amelynek célpontjai a külföldiek.

A brazil David Miranda újságírót, aki az Edward Snowden által kirobbantott megfigyelési botrány tényfeltárói munkájában vett részt, a terrorelhárítási erők 2013-ban feltartóztatták, amikor megpróbált átutazni az Egyesült Királyság területén. Őrizetbe vették, átkutatták és 9 órán keresztül hallgatták ki „kémkedésben” és „terrorcselekményben” történő részvétel gyanújával.

Képzelt bűncselekmények

Az orwelli „képzelt bűncselekmény” modern változata szerint az embereket olyan cselekmények miatt lehet eljárás alá vonni, amelyek csak igen halvány kapcsolatban vannak valódi bűncselekményekkel. A megelőzésre az eddiginél sokkal jobban fókuszáló terrorellenes intézkedésekkel a kormányok lényegében olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek tárgya a „bűncselekmények előtti” magatartás. Ezenkívül a kormányok egyre jobban támaszkodnak a szabad mozgás és más szabadságjogok gyakorlásának korlátozása érdekében a közigazgatási kontrollra. Mindez oda vezetett, hogy sok embert kijárási vagy utazási tilalommal sújtottak, illetve elektronikusan megfigyeltek anélkül, hogy megvádolták vagy elítélték volna őket bármilyen bűncselekményért. Ezekben az esetekben a bizonyítékok gyakran titkosítottak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az „elő-bűncselekménnyel” vádolt személyeknek nincs lehetőségük megvédeniük magukat.

Menekültek és kisebbségi csoportok célbavétele: az Ahmed H. eset

Különösen a menekültek, migránsok, jogvédők, aktivisták és kisebbségi csoportok tagjai kerültek a célkeresztbe. Az intézkedések gyakran sztereotípiákon alapuló előítéleteken alapulnak, amely oda vezet, hogy a terrorizmus fogalmát amúgy is tágan és homályosan meghatározó jogszabályokat tévesen alkalmazzák. Számos EU tagállam kísérelt meg a menekültválság és a terrorfenyegetettség között párhuzamot vonni.

Novemberben a Szegedi Törvényszék a szíriai állampolgárságú, Cipruson élő Ahmed H.-t 10 év fegyházra ítélte terrorcselekmény elkövetéséért. A terrorcselekmény pontosan meg nem határozott tárgyak eldobásában és abban merült ki, hogy az elítélt megafonba beszélt a határt őrző rendőrökkel való összecsapás előtt. A valóságban Ahmed azért utazott oda, hogy idős szüleit segítse Szíriából Európába tartó menekülésük során. Bár beismerte a dobálást, a felvételeken az is látható, hogy igyekezett lecsillapítani a tömeget.

Ahmed felesége, Nadia a következőt mondta az Amnesty Internationalnek: „Fenekestül felfordult az életünk. Igyekszem a lányaink anyja és apja is lenni, de ez nagyon nehéz. Hiányzik nekünk Ahmed, és aggódunk érted.“

Az Amnesty International nemzetközi kampányt indít Ahmed H. szabadságáért. Ezen a linken elérhető a magyar hatóságoknak címzett petíciónk:

ENGEDJÉK SZABADON AHMEDET

Az elrettentő hatás

A nemzetbiztonsági fenyegetésnek vagy szélsőségesnek bélyegzéstől való félelem szűkíti a szabad véleménynyilvánítás lehetőségeit. Spanyolországban két bábjátékost tartóztattak le és vádoltak meg „terrorizmus dicsőítésével” egy szatirikus előadás után, amelyben az egyik báb egy olyan transzparenst tartott, amelynek szövegéről a hatóságok azt tartották, hogy egy fegyveres csoportot támogat. Franciaországban egy hasonló tényállást („terrorizmus mentegetése”) arra használtak fel, hogy több száz embert - köztük gyermeket – vádoljanak meg, mert a Facebookon kommenteltek. A bejegyzések nem buzdítottak erőszakra.

2015-ben a francia bíróságok 385 ítéletet hoztak a „terrorizmus mentegetésének” tényállására alapozva, harmadukban kiskorúakat ítéltek el. A tényállás nagyon tágan értelmezhető.

Spanyolországban egy népszerű zenészt vettek őrizetbe, mert a Twitteren azzal viccelt, hogy János Károly korábbi uralkodónak egy tortába rejtett bombát küldene születésnapjára.

A diszkriminatív intézkedések aránytalan és elképesztően negatív a hatással vannak a muszlimokra, a külföldi állampolgárokra vagy azokra, akiket muszlimnak vagy külföldinek néznek. Az állam és hatóságainak intézkedéseit a nemzetbiztonsági helyzet miatt egyre szélesebb körben tekintik elfogadhatónak.

“Míg a terrorista fenyegetések nagyon is valósak és mindig határozott választ igényelnek, a kormányoknak biztonságos környezetet kell teremteniük, ahol az emberek szabadon élvezhetik jogaikat ahelyett, hogy ezeket a biztonságra hivatkozva korlátoznák.” - mondta John Dalhuisen.

“Az EU kormányai a terrorellenes intézkedéseket felhasználva akarják megszilárdítani a hatalmukat, eközben diszkriminatív módon célba vettek csoportokat és a jogvédelem álruhájába bújva nyirbálják meg az emberi jogokat. Egy olyan társadalmat építünk, amelyben a félelem válik főszabállyá, a szabadság pedig kivételessé.“

JELENTÉS

Megjegyzések:

  • A jelentésben szereplő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság.
  • A dokumentum nem tartalmaz minden uniós országot, de közel mindegyikben tettek javaslatokat, fogadtak el jogszabályokat vagy léptettek életbe olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek hasonlóak a fentiekben részletezettekhez.
  • A jelentést az Európai Unió terrorizmus elleni irányelvének elfogadása kapcsán jelentettük meg, amely a legutóbbi regionális kísérlet a terrorellenes törvények egységesítésére, és amely komoly fenyegetést jelent az emberi jogokra.