logo

amnesty shop logo

Emberi jogi képzés

A Norvég Civil Alapnak köszönhetően havonta kétszer találkozunk a felsősökkel a borsodnádasdi Móra Ferenc Általános Iskolában. A képzés célja, hogy a gyerekek megismerjék az emberi jogok szemléletét, és tudjanak vele azonosulni is.

 

1456626 597572490309297 1921932948 n 1456626 597572493642630 1988682114 n 1456626 597572496975963 682321690 n 1456626 597572500309296 562943995 n

 

Emberi jogi barát iskola

Az Amnesty Magyarország 2011-től részt vesz a nemzetközi mozgalom Emberi Jogi Barát Iskola Projektjében (Human Rights Friendly Schools Project). Szervezetünk a partner iskolával kidolgozza a projekt alapjait, célját és megvalósítási ütemtervét. A projektbe terveink szerint nem csak az iskolát vonjuk be, hanem a helyi közösséget is, a helyi szociális és kulturális intézményeket is. A projekt a 2011/2012-es tanévben indult be.

 

Közös civil emberi jogi képzés - 2010/2011

Az AI Magyarország immár 3 éve részese annak a civil szervezeteket tömörítő hálózatnak, amely több budapesti és vidéki iskolában tart emberi jogi témájú képzéseket. Az Óbudai Waldorf egy osztálya, a Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola két osztályai voltak a program részvevői. A képzéssorozat a következő témákat ölelte fel: hajléktalanság, környezetvédelem, a hazai zsidóság kultúrája, Mit jelent cigánynak lenni ma Magyarországon?, lelkiismereti és politikai foglyok, nők elleni erőszak, menekültek.

 

Közös civil emberi jogi képzés „Szabadon és méltósággal” – 2009/2010

„Az volt a legfontosabb, hogy mi hogy mi is tudunk segíteni, ha akarunk”

A Szabadon és Méltósággal program első éve

Közel 150 diákkal dolgoztunk egyéves emberi jogi oktatási programjainkban a 2009 szeptember – 2010 júniusi tanévben.

 3 iskola 6 osztálya vett részt Szabadon és Méltósággal programunkban, melyben a legégetőbb emberi jogi problémákat dolgoztuk fel a fiatalokkal 10 szervezet együttműködésével. Több tucat kisfilm, fotóalbum, szobor, sőt egy táncjáték is készült a képzés hatására. Az év végi értékelésben megszólított diákok harmada fellépett mások jogaiért, jóllétéért az egy év során. Ruhát gyűjtöttek, önkéntes munkát végeztek, demonstrációkon vettek részt és felemelték a szavukat emberi jogi sérelmek miatt, hogy csak a leggyakrabban említetteket idézzem. „Többet gondolok az igazságtalan dolgokra és tenni szeretnék ellene” zárta a képzést egyik kilencedikes diákunk.

Mindeközben a három iskolában teljesen különböző tapasztalatokat szereztünk – az ELTE Gyakorlóban félévkor leállítottuk a programot, a Pilisszentlászlói Waldorfban a teljes képzési program megvalósult, de nem dolgozták fel iskolai szinten a tapasztalatokat, az Óbudai Waldorfban pedig nagy hatása volt a képzésnek, erősen bevonódtak a diákok és 2010. szeptembertől várnak minket vissza.

Az alábbiakban leírom röviden a program elemeit és az egyes iskolákkal végzett munka értékelését.

A képzés célja elsősorban az érzékenyítés és a cselekvési lehetőségek tudatosítása volt. Azt szerettük volna, hogy a diákok nyitottabbá váljanak az emberi jogi szemlélet iránt és fel tudjanak lépni saját közösségükben és globálisan is az emberi jogok érvényesülésért.

10 szervezet (Az Aktív Állampolgárságért Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, a Haver Alapítvány, a Labrisz Egyesület, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő iroda, a Szimpozion Egyesület, az Utcai Szociális Segítők Egyesülete és a Zöld Fiatalok) tartott havonta egyszer foglalkozásokat a tanév során, a sokszínű képzés a diákok részvételére, ötleteitere, gondolataira épült.

Saját tanáraikkal is foglalkoztak a témákkal: a foglalkozások előtt és után beszélgettek és közösen feldolgozták az új élményeket. Emberi jogi akciókban és a témákhoz kapcsolódó kreatív tevékenységekben vettek részt.

A tanároknak a résztvevő szervezetek konzultációt biztosítottak és félévkor és év végén értékeltük az összes résztvevő szempontjából a programot.

Mivel a program legfontosabb célja az volt, hogy az égető emberi jogi problémák bemutatásán, az érzékenyítésen túl cselekvési lehetőségeket is mutassunk, különösen fontos, hogy az év végi értékelésben megszólított 51 diák szinte kivétel nélkül fellépett mások jogaiért, jóllétéért az egy év során. Ruhát gyűjtöttek, önkéntes munkát végeztek, demonstrációkon vettek részt és felemelték a szavukat emberi jogi sérelmek miatt, hogy csak a leggyakrabban említetteket idézzem.

Ráadásul a félévi értékelés átlagához képest jóval több akcióban vettek részt vagy vennének részt szívesen átlagosan a diákok. Ezen túl egyénileg és csoportban is feldolgozták év végén az élményeket: több tucat kisfilm, fotóalbum, szobor, sőt egy táncjáték is készült a képzés hatására.

A program nem hangsúlyozta a konkrét jogokkal kapcsolatos tárgyi tudást, ez keveset is változott: félévkor és év végén egyaránt 1-6 pontos skálán 3,5 pont körülire értékelték saját tudásukat a diákok.

A szöveges visszajelzések, interjúk is azt mutatták, hogy a cselekvési lehetőségek megismerése fontos volt a diákok számára: tizenhárman mondták, hogy a legfontosabb üzenet számukra, hogy „Foglalkozzunk a többi emberrel” és „mi is tudunk segíteni ha akarunk”.

A kérdőívben a legfontosabb élményekről, a képzés legjobb és legrosszabb tapasztalatairól kérdeztük főleg a diákokat. Tizenöten emelték ki a szemléletváltást fontos tapasztalatként: „Fel tudjuk ismerni a dolgokat és sokkal nyitottabb szemmel tudunk járni a világban.” „Milyen sok ember van a földön akik segítségre szorulnak akik nem tudnak teljes életet élni és ezért nem ők a hibásak”. Szintén tizenhárman írták, hogy „Új információk birtokába kerültem”. Eközben kilencen kevés újat kaptak:„Ugyanezt gondoltam eddig is”.

Összesítve válaszaikat a képzés legjobb elemeiről, három diákra az volt a legnagyobb hatással „Amikor a saját élményeket hallhatom az adott témáról-témával kapcsolatban”, és tanáraik is ezt emelték ki a pozitívumok között. Egy-egy konkrét foglalkozás (melegség és megismerés, hajléktalanság, zsidóság, amnestys, családon belüli erőszak, menekültek) volt kiugró élmény hat diáknak. Hármuknak „Jól esett ezzel foglalkozni és művészi munkát csinálni”. És persze öten örültek, hogy „Elmaradtak az órák”.

Átlag 3,5 kaptunk, mikor jeggyel értékeltek. Elsősorban mert egyenetlennek látták a foglalkozások színvonalát: „Mert voltak nem olyan jó foglalkozások is” - írták tizenketten.

Kaptunk javaslatokat is a foglalkozások fejlesztésére, tíz diák írta, hogy: „Lehetne interaktívabb és közvetlenebb” „Olyan embereket hívnék, akik megélték azokat a dolgokat, amiről szó volt” „Mozgásosabb, nemcsak beszélgetős foglalkozást tartani”.

Rajtuk kívül a Szentgyörgyi Albert Gimnáziumban és Ócsán a helyi fiatalokkal foglalkozó szakemberekkel és a Bólyai János Gimnázium diákjaival folytatjuk. Bár az Amnesty nem tudja már koordinálásni a képzést, a résztvevő szervezetek munkatársai vállalták, hogy összefogják a programot, így 2010-2011-ben szintén legalább 150 fiatallal tudunk majd dolgozni.

Hírek

  • Romák Európában: Igazságot és védelmet az erőszak ellen
    Az Amnesty International április 8-án, a Nemzetközi Roma Világnapon kijelentette, hogy az európai kormányok képtelenek megakadályozni a romák ellen irányuló megfélemlítést, sőt néhány esetben még fűtik is a diszkriminációt. „Az elmúlt években jelentősen nőtt Európában a romák elleni erőszakos esetek száma. Elkeresítő ennek az aggasztó jelenségnek a visszhangja. Elfogadhatatlan, hogy a modern Európában állandó fenyegetettségtől és pogromszerű támadásoktól kell tartania a roma közösségeknek.”– nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója. „Európai vezetők túl gyakran járultak hozzá olyan előítéletek kialakulásához, amelyek a romaellenes erőszakot erősítik azzal, hogy antiszociálisnak, és nem kívánatosnak állítják be a romákat. Mindeközben a hatóságok általánosságban elítélik a legszembetűnőbb romaellenes erőszakot, de vonakodnak attól, hogy elismerjék valós mértékét, és sokszor lassítják az ellene folytatott harcot. Az Európai Unió eddig semmit sem tett annak érdekében, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a romák nyilvánvaló és módszeres megkülönböztetésére.” Az Amnesty International jelentése, „We ask for justice”: Europe’s failure to protect Roma from racist violence („Igazságot”: Európa képtelen megvédeni a romákat a rasszista támadásoktól) a cseh-, francia- és görögországi hivatalos személyek és civilek által elkövetett romák elleni gyűlölet motiválta erőszakot és zaklatást vizsgálta, ezzel is jelezve, hogy a jelenség egész Európára kiterjed. „A bűnüldöző szervek számos esetben képtelenek megelőzni a rasszista támadásokat, valamint azt biztosítani, hogy a gyűlölet motívációt alaposan kivizsgálják, és az elkövetőket bíróság elé állítsák. „Sok rendőrörsön továbbra is jelen van a rasszista magatartás, amit inkább letagadnak, mintsem tennének ellene.”– közölte Jonh Dalhuisen. A kormányok Európa szerte nem tesznek eleget a romákért. Számos országban mindennapos a diszkrimináció, a kényszerkilakoltatás, a szegregáció, és az alacsonyabb színvonalú oktatás. „Az Európai Unió teljes törvényhozói fegyvertára rendelkezésre áll, hogy biztosítsa az erőszak, és általában a diszkrimináció elleni fellépést. Az Európai Bizottság, amely az EU-s szabályok végrehajtásáért felelős, eddig még nem tett egyértelmű és határozott lépéseket a romák elleni diszkrimináció és erőszak…

  • Üdvözöljük az Európai Bizottság jelentését a tagállamok nemzeti roma stratégiájának végrehajtásáról
    Az Európai Roma Politikai Koalíció (European Roma Policy Coalition - ERPC), amelynek az Amnesty International is tagja, üdvözli az Európai Bizottság jelentését a tagállomok nemzeti roma statégiájának végrehajtásáról. Ez az első olyan jelentés, amely az egyes országokban alkalmazott szakpolitikai eszközöket vizsgálja arra keresve a választ, hogy azok mennyire hatékonyan segítik elő a romák helyzetének javulását. Az ERPC egyetért a Bizottsággal abban, hogy sajnálatosan egyelőre csak nagyon kevés kézzelfogható és fenntartható eredményt sikerült elérni. A tagállamoknak egyértelművé kell tenniük, hogy elkötelezettek a romákat érő hátrányos megkülönbözetetés felszámolásában. Az ERPC arra kéri a tagállamok és az EU képviselőit, akik ma az európai uniós romaügyi csúcstalálkozón tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy nyilvánítsák ki, van közös politikai akarat a diszkrimináció megszüntetésére, és tegyenek végre érdemi lépéseket is ennek a célnak az elérése érdekében. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben fejlődés volt tapasztalható a romák elleni diszkrimináció eltörlésének területén, mégis csak kevés kézzelfogható eredmény mutatható ki. Az ERPC szerint a Bizottság jelentése nem ad reális képet a jelenlegi helyzetről, hiszen számos olyan adat és elemzés hiányzik belőle, amely bemutatná a valós helyzetet, amivel ma Európában a roma lakosságnak nap mint nap szembe kell néznie (iskolai szegregáció, erőszakos kilakoltatás, gyűlölet-bűcselekmények, munkaerő-piaci diszkrimináció). A Bizottságnak sokkal erőteljesebben kell fellépnie a tagállamokkal szemben, ha azok nem teljesítik a nemzeti roma stratégiájukban foglaltakat, és továbbra sem küzdenek a hátrányos megkülönböztetés ellen. Konkrét és hatásos intézkedésekre van szükség, ezért az ERPC a következő problémákra hívja fel a figyelmet: 1. Hiányzik a problémák egyértelmű azonosítása A jelentés nem tárja fel egyértelműen azokat a problémákat, amelyekkel a romáknak szembe kell nézniük Európában (iskolai szegregáció, erőszakos kilakoltatás, rendőri bántalamazás, gyűlölet-bűncselekmények). Egészen idáig a Bizottság nem azonosította specifikusan a romák hátrányos helyzetét az egyes tagállamokban, az oktatást leszámítva. A Bizottság célja az, hogy egységes mérőszámok alapján összehasonlíthatóak legyenek az egyes tagállami teljesítmények. Ezek a mérőszámok…

  • Az EU-s tagállamok vezetői többé nem tehetnek úgy, mintha mi sem történt volna
    "Az Európai Unió tagállamai által bevezetett szigorított határvédelmi intézkedések miatt számos bevándorló, menedékkérő és menekült élete kerül veszélybe, és alapvetői jogaik sérülnek" - nyilatkozta  az Amnesty International képviselője az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt rendezett tüntetés során. Az akció során a tüntetők és az aktivisták együttes erővel mintegy 4 tonna homokot öntenek az épület elé, ezzel egy ideiglenes tengerpartot alakítanak ki. Így szeretnék az uniós vezetőket meggyőzni arról, hogy vessenek véget a tagállamok szégyenletes migrációellenes és menedékjogi politikájának illetve gyakorlatának. “A tagállamok szégyenletesen megbuktak az EU-s és a nemzetközi jogi kötelezettségeik teljesítésében, hiszen nem segítettek a szegénység, a harcok és az emberi jogi visszaélések elől menekülő bevándorlókon és menedékjogot kérőkön” - mondta Nicolas Beger, az Amnesty International Európai Intézmények Irodájának vezetője. “Ahogy Európa egyre inkább bezárkózik, sokan egyszerűen nem találnak biztonságos vagy törvényes utat az európai erődbe. Ezért vagyunk itt ma, az EU-s csúcstalálkozó alatt, hogy felhívjuk a tagállamok kormányainak figyelmét arra, vegyék észre, hogy mennyi nő, férfi és kisgyermek életét követelte a migráció elleni küzdelmük." A mai “tengerpartos” tüntetés Brüsszelben emlékeztető az 5 hónappal ezelőtt történt tragikus lampedusai hajótörésre, amely több mint 500 halálos áldozatot követelt. Mindezidáig ugyanis csak jelentéktelen erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy ilyen és ehhez hasonló események többé ne forduljanak elő. Épp ellenkezőleg, az EU-s tagállamok még mindig előnyben részesítik a “megelőző” politikát és gyakorlatot a “védelmező” szerep helyett, ezzel arra kényszerítve az egyre több és több bevándorlót, menekültet és menedékkérőt, hogy veszélyes kerülőutakon próbáljanak meg “betörni” az európai erődbe. Az Amnesty International számos olyan emberrel vette fel a kapcsolatot, akik a tengeren vesztették el a családjukat, vagy a határőrök nem engedték be őket az országba, de olyan is előfordult, hogy fizikailag bántalmazták őket, és embertelen körülmények között tartották őket fogva más rabokkal együtt. Másokat olyan, emberi jogi szempontból siralmas helyzetű országokban fogtak el és vettek őrizetbe, ahová az…

  • Halálbüntetés 2013: Néhány országban kiugróan sok a kivégzés
    Iránban és Irakban kimagaslóan sok a 2013-ban végrehajtott kivégzések száma, s ez hátráltatja a halálbüntetés eltörlésének globális trendjét, közölte az Amnesty International a halálbüntetésről közölt éves jelentésében. Az országok egy része aggasztóan sok kivégzést hajtott végre 2013-ban – főleg a két közel-keleti állam – így a tavalyi évhez képest közel 100 emberrel többet végeztek ki vilászerte, mely majdnem 15%-os növekedést jelent. „Szégyenteljes az Iránhoz és Irakhoz hasonló országokban tapasztalt állami gyilkosságsorozat. Azok az országok, amelyek ragaszkodnak a halálbüntetéshez, a történelem rossz oldalára állnak, és egyre elszigeteltebbé válnak.” – nyilatkozta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Néhány ország hajtotta végre az értelmetlen és államilag finanszírozott gyilkosságok nagy részét. Azonban ezek mégsem képesek a halálbüntetés globális eltörlése felé irányuló törekvések folyamatát meg nem történtté tenni.” Irán a legalább 369, és Irak a 169 végrehajtott kivégzéssel a halálbüntetést alkalmazó országok rangsorában a második és harmadik helyen áll. A listát Kína vezeti. Bár a kivégzések számát titokban tartják Kínában, az Amnesty International meggyőződése, hogy több ezer embert végeznek ki az országban évente. Szaúd-Arábia (79) és az Amerikai Egyesült Államok (39) a negyedik és ötödik helyen vannak, míg Szomália (34) a hatodik helyet foglalja el a rangsorban. 2012-höz képest, amikor 682 kivégzést hajtottak végre, 2013-ban – Kínát nem számítva – legalább 778 kivégzés történt a világon. 2013-ban összesen 22 országban végeztek ki embereket, ami egy országgal több az előző évhez képest. Indonézia, Kuvait, Nigéria és Vietnám ismét visszaállította a halálbüntetést. A 2013-as kedvezőtlen fordulatok ellenére, az elmúlt 20 évben folyamatosan csökken a halálbüntetést alkalmazó országok száma. Regionálisan is előrelépés tapasztalható 2013-ban. Sok olyan ország van, amelyben 2012-ben volt kivégzés – köztük Gambia, az Egyesült Arab Emirátusok és Pakisztán – a hatóságok 2013-ban mégis felfügggesztették a halálbüntetés hsználatát. Fehéroroszország is véget vetett a kivégzéseknek, ezért Európa és Közép-Ázsia 2009 óta először lett halálbüntetés mentes 2013-ban. Húsz…

  • Szíria: Jarmuk ostroma – rémtörténet háborús bűncselekményekről, éhezésről és halálról
    Az Amnesty International jelentése arról számol be, hogy palesztin és szír polgárok esnek áldozatul háborús- és emberiség ellenes bűncselekményeknek a Damaszkusz vonzáskörzetében elhelyezkedő Jarmuk városában, melyet jelenleg szíriai kormányzati erők brutális ostrom alatt tartanak. A szíriai krízis harmadik évfordulója alkalmából készült Az élet kiszorítása Jarmuk-ból: Polgári áldozatok ellen elkövetett háborús bűncselekmények címet viselő jelentés többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy 2013 júliusa óta majdnem 200 ember vesztette életét, és a városba vezető létfontosságú étel- és gyógyszerszállítmányi útvonalakat is elvágták. Az Amnesty International által végzett vizsgálatok szerint a halottak közül 128 ember éhhalál áldozata lett a katasztrofális humanitárius válság közepette. „A kétségbeesett jarmuki polgárok számára egyre elviselhetetlenebb az élet, éhezni kényszerülnek, és egyre súlyosbodó szenvedéseiket még a menekülés reménye sem enyhíti.” – nyilatkozta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója. „A Jarmuk-i polgárok bábok egy végzetes játszmában, amelyet nem ők irányítanak.” A jelentés kiemeli, hogy a kormányzati erők és szövetségeseik többször is támadták a várost, köztük polgári épületeket, iskolákat, kórházakat, és egy mecsetet is. A megtámadott épületek közül néhány ideiglenes menedékhelyként szolgált azok számára, akik elhagyni kényszerültek a lakhelyüket. A támadások az orvosokat és az egészségügyi személyzetet sem kímélték. „Válogatás nélkül támadni a civil lakosság lakta területeket is, háborús bűncselekménynek számít. Többszörösen megtámadni egy sűrűn lakott területet, ahol a lakosoknak nincs hová menekülniük, könyörtelen hozzáállásról és a legalapvetőbb emberi jogok lábbal tiprásáról tesz tanúbizonyságot.” – mondta Philipp Luther. „A hírek szerint a Jarmukban maradtak legalább 60%-a szenved alultápláltságtól. A táborlakók azt is elmondták az Amnesty Interantional-nak, hogy hónapok óta egyáltalán nem ettek gyümölcsöt, sem zöldséget. A rizs ára is ugrásszerűen megemelkedett, egy kiló ára eléri a 100 dollárt.” „A kormányzati erők azzal, hogy a civil lakosság éheztetését fegyverként használják, háborús bűncselekményt követnek el. Családok szívszaggató történeteket mondtak el arról, hogyan kell kutya és macskahúsra fanyalodniuk, hogy életben…

  • Kerüljenek az emberi jogok a választási kampány középpontjába
    Az Amnesty International felhívása a magyarországi választási kampány idejére; az Amnesty 5 választási pontja Az Amnesty International a választási kampány kezdetével felszólítja a pártokat és a képviselőjelölteket, hogy az április 6-i választásokig, és az új országgyűlés megalakulása után is kiemelten kezeljék az emberi jogok kérdését. Az Amnesty International felhívja a pártokat és a képviselőjelölteket, hogy mellőzzék a rasszista, antiszemita, homo- és transzfób, idegengyűlölő vagy bármely más kisebbséget megbélyegző kijelentéseket a választási kampányban. Az utóbbi évtizedben Magyarország emberi jogi szempontból több kritikát is kapott nemzetközi megfigyelő szervektől, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától és az Európa Tanács Emberi Jogi Bíróságától a romákkal szembeni előítélet motiválta bűncselekményekkel, gyűlöletbeszéddel és iskolai szegregációval,1 a szólás-, gyülekezés- és médiaszabadság igazságtalan szabályozásával, illetve a hajléktalanság kriminalizációjával kapcsolatban. Az Amnesty International súlyos emberi jogsértésekre hívta fel a figyelmet több területen, például a gyűlölet-bűncselekményekkel (kiváltképp a rasszista erőszakkal) kapcsolatban. Felhívta Magyarországot, hogy hozza összhangba a vonatkozó jogszabályait a nemzetközi emberi jogi normákkal és – a jelenlegi szabályozással ellentétben, mely csak a közösség tagjával szembeni erőszakra tér ki – foglalja jogszabályba az előítéletes motivációt mindenfajta bűncselekmény esetében. Az Amnesty International kutatása a romákkal szemben elkövetett gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban kiemelte a jogalkotási hiányosságokat, valamint az ezekre a bűncselekményekre vonatkozó irányelvek és a rendőri képzés hiányát, illetve a rendőrség hibáit a rasszista motiváció kivizsgálása során. Az Amnesty International számos olyan esetet is dokumentált továbbá, amikor a rendőrség nem tudta megvédeni a romákat, illetve más csoportok tagjait a szélsőséges és paramilitáris csoportok általi fenyegetettségtől és támadásoktól.2 2011-ben és 2013-ban Magyarország új Alaptörvényét és annak későbbi módosításait is kritizálta az Amnesty International, mivel lehetőséget ad a szexuális orientáció és a nemi identitás alapú diszkriminációra; korlátozhatja a nők hozzáférését a törvényes abortuszhoz; szűkíti a család definícióját (kizárja a nem házasságban élő és/vagy azonos nemű párokat); illetve olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek lehetővé teszik az életfogytiglani börtönbüntetést a…

  • Bosznia-Hercegovina: Egyre több a tüntetés, mely rávilágít a kormányzati elszámoltathatóság szükségességére
    Az Amnesty International aggódik a Bosznia-Hercegovinában múlt hét óta zajló tüntetések miatt, melyeket a tuzlai kanton ipari szektorából történő tömeges elbocsátások indítottak el. A második hete tartó tüntetések jól tükrözik Bosznia-Hercegovina polgárainak csalódottságát az országban hosszú ideje uralkodó állapotok miatt; az államszervezet átláthatatlansága, a szörnyű gazdasági és társadalmi körülmények, illetve a működésképtelen kormányok miatt. Az emberek országszerte demonstrációkat tartanak és változásokat követelnek. A tüntetések átterjedtek a Bosznia-Hercegovinai Föderációról a Brčkoi Körzetre és a Boszniai Szerb Köztársaságra is (ez a három entitás alkotja Bosznia-Hercegovinát). A tiltakozások oka az, hogy az egymást követő kormányok nem tudták biztosítani az alapvető társadalmi és gazdasági jogokat a fegyveres konfliktust követő közel 20 évben. Bosznia-Hercegovinának most szembe kell néznie a következményekkel, miszerint képtelen volt egyenlő jogokat és egyenlő hozzáférést biztosítani polgárainak az alapvető szolgáltatásokhoz. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint a munkanélküliség majdnem 45% az országban, míg a fitalok körében ez még magasabb, 60% feletti. Bár a tüntetések nagyrészt békésen zajlottak, az Amnesty Internationalt aggasztja, hogy a múlt héten a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, és mindkét fél erőszakhoz folyamodott. Az Amnesty International ezért felszólítja a rendőrséget, hogy tartsák tiszteletben a békés tüntetéshez való jogot, a tiltakozókat pedig arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. Hiteles beszámolók érkeztek az Amnesty Internationalhez olyan esetekről, amikor bűnüldöző szervek bántalmaztak őrizetbe vett személyeket, akik közül többen még nem töltötték be a 18. életévüket. Ráadásul legalább egy újságírót megvertek, miközben a tuzlai eseményekről tudósított. Az Amnesty international felhívja a hatóságokat, hogy indítsanak független nyomozást, és vonják felelősségre a tetteseket. A szervezet továbbra is figyelemmel kíséri a tüntetéseket, és beszámol az esetleges visszaélésekről.

  • Transznemű emberek Európában – kérdések és válaszok
    Mit jelent, hogy valaki transznemű? A transznemű emberek nemi identitása nem egyezik meg azzal a biológiai és társadalmi nemmel, amivel születtek; különböző minták szerint tapasztalják, és fejezik ki a nemiségüket. Néhány transznemű ember teljesen férfinak vagy nőnek érzi magát; mások a nemiségüket a kettő között érzik. Néhányuk meg szeretné vá...

    Bővebben...
  • Európa: Másfél millió transzszexuális embert diszkriminálnak – embertelen és megalázó bánásmódban részesülnek
    Az Amnesty International ma megjelent jelentésében arról számol be, hogy az európai országok megsértik azon személyek emberi jogait, akik nemüket meg kívánják változtatni. A beszámoló részletezi, hogy a transzszexuális embereknek komoly műtéteken, sterilizáción, hormonterápián és pszichiátriai teszteken kell átesniük, mielőtt megváltoztathatnák jogi státuszukat. „Rémisztő, hogy azoknak, akik meg szeretnék változtatni születéskor elrendelt nemüket, ilyen komoly megalázó és embertelen akadályokon kell átküzdeniük magukat” – mondta Marco Perolini, az Amnesty International diszkriminációs szakértője. „Sok transzszexuális embernek óriási nehézségeket kell leküzdenie, míg elfogadtathatja identitását, és sokszor ezt még a nyilvánvaló és durva állami diszkrimináció is megnehezíti.” Az Amnesty International „Az állam eldönti ki vagyok: a transzszexuális emberek elfogadásának hiánya Európában” című jelentése hét európai országra fókuszál. A beszámoló kiemeli, hogyan sértenek alapvető emberi jogokat a nem megváltoztatásához szükséges procedúrák Dániában, Finnországban, Franciaországban, Norvégiában, Belgiumban és Németországban. Írországban pedig ilyenfajta eljárás nem létezik, bár a jogalkotás tervezett ezen a területen. A becslések szerint akár 1.5 millió transznemű ember is élhet az Európai Unióban. Sok államban szigorú feltételekhez kötik a nemváltoztatást. Transzszexuális emberek csak akkor változtathatják meg a nemüket, ha előtte mentális betegséggel diagnosztizálják őket, valamint hozzájárulnak, hogy komoly egészségügyi beavatkozásokon essenek át, például hormonterápián és különböző műtéteken, amelyek visszafordíthatatlanul sterilizációhoz vezetnek. Be kell bizonyítaniuk azt is, hogy egyedülállóak. Az egész procedúra éveket vehet igénybe. „Az államoknak biztosítaniuk kell, hogy olyan gyors, elérhető és átlátható procedúrával változtathassák meg nemüket a transznemű emberek, mely összhangban van az egyén nemi identitásával, megőrzi az érintett személy magánélethez való jogát, és nem szab olyan követelményeket, amelyek megsértik az illető emberi jogait” – jelentette ki Marco Perolini. „A transznemű embereknek felháborító döntést kell hozniuk – vagy alávetik magukat egy sor megalázó lépésnek és intézkedésnek az állam parancsára, vagy kötelesek azzal a nemmel folytatni az életüket, amellyel születtek – még akkor is, ha ez ellentétes a kinézetükkel és identitásukkal.” Írországban jelenleg…

  • Ukrajna: Elrabolták, megkínozták, „keresztre feszítették” az aktivistát
    Dmitrij Bulatov, az ukrán ellenzéki aktivista elrablása és megkínzása barbár tett, amit azonnal ki kell vizsgálni – jelentette ki az Amnesty International. „Az ukrán hatóságoknak azonnal vizsgálatot kell indítaniuk Dmitrij Bulatov ügyében, és az igazságszolgáltatásnak kell ítéletet mondania mindazokról, akik ezt a barbár tettet elkövették a prominens ellenzéki vezető ellen” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International Európai és Közép-ázsiai Programigazgatója. „Dmitrij rettenetes története nem egyedülálló az Euromajdan tüntetői között. Számos hasonló esetet jelentettek, többek közt Jurij Verbitszkij ügyét, aki sajnálatos módon nem élte túl a megpróbáltatást.” „Nagyon nehéz kiutat találni a jelenlegi krízisből, amikor a tüntetések szervezői ilyen rettenetes visszaélések áldozatai lesznek. A hatóságoknak azt a határozott üzenetet kell közvetíteniük ezen megdöbbentően erőszakos cselekmények elkövetői számára, hogy nincs bocsánat, és felelősségre vonásuk nem marad el.” Dmitrij Bulatov, aki január 22-én este tűnt el, egyike az Automajdan főszervezőinek. Bulatov elmondta, hogy megverték, megkínozták, és keresztre feszítették elrablása 8 napja alatt. Hosszú ideig bekötött szemmel tartották, alig adtak neki enni, és orosz akcentusú férfiak vallatták, akik azt akarták tudni, ki pénzeli az akcióit. Tegnap kidobták egy autóból, és hagyták volna meghalni a fagyban a kijevi főváros külvárosának erdejében. Jelenleg kórházban kezelik a sérüléseit. Miután január 30-án este kidobták a kocsiból, sikerült elsétálnia egy közeli faluba, hogy menedéket kérjen, és felhívja a barátait. Véráztatta, foltos ruhában, tele sebekkel és vágásokkal, Bulatov ezt mondta a megpróbáltatásairól: „Keresztre feszítettek. Átszúrták a kezeimet. Levágták a fülem. Összevagdosták az arcom. Nincs olyan pontja a testemnek, ami nem sérült. Maga is láthatja. De élek, hála Istennek.”