logo

amnesty shop logo

Emberi jogi képzés

A Norvég Civil Alapnak köszönhetően havonta kétszer találkozunk a felsősökkel a borsodnádasdi Móra Ferenc Általános Iskolában. A képzés célja, hogy a gyerekek megismerjék az emberi jogok szemléletét, és tudjanak vele azonosulni is.

 

1456626 597572490309297 1921932948 n 1456626 597572493642630 1988682114 n 1456626 597572496975963 682321690 n 1456626 597572500309296 562943995 n

 

Emberi jogi barát iskola

Az Amnesty Magyarország 2011-től részt vesz a nemzetközi mozgalom Emberi Jogi Barát Iskola Projektjében (Human Rights Friendly Schools Project). Szervezetünk a partner iskolával kidolgozza a projekt alapjait, célját és megvalósítási ütemtervét. A projektbe terveink szerint nem csak az iskolát vonjuk be, hanem a helyi közösséget is, a helyi szociális és kulturális intézményeket is. A projekt a 2011/2012-es tanévben indult be.

 

Közös civil emberi jogi képzés - 2010/2011

Az AI Magyarország immár 3 éve részese annak a civil szervezeteket tömörítő hálózatnak, amely több budapesti és vidéki iskolában tart emberi jogi témájú képzéseket. Az Óbudai Waldorf egy osztálya, a Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola két osztályai voltak a program részvevői. A képzéssorozat a következő témákat ölelte fel: hajléktalanság, környezetvédelem, a hazai zsidóság kultúrája, Mit jelent cigánynak lenni ma Magyarországon?, lelkiismereti és politikai foglyok, nők elleni erőszak, menekültek.

 

Közös civil emberi jogi képzés „Szabadon és méltósággal” – 2009/2010

„Az volt a legfontosabb, hogy mi hogy mi is tudunk segíteni, ha akarunk”

A Szabadon és Méltósággal program első éve

Közel 150 diákkal dolgoztunk egyéves emberi jogi oktatási programjainkban a 2009 szeptember – 2010 júniusi tanévben.

 3 iskola 6 osztálya vett részt Szabadon és Méltósággal programunkban, melyben a legégetőbb emberi jogi problémákat dolgoztuk fel a fiatalokkal 10 szervezet együttműködésével. Több tucat kisfilm, fotóalbum, szobor, sőt egy táncjáték is készült a képzés hatására. Az év végi értékelésben megszólított diákok harmada fellépett mások jogaiért, jóllétéért az egy év során. Ruhát gyűjtöttek, önkéntes munkát végeztek, demonstrációkon vettek részt és felemelték a szavukat emberi jogi sérelmek miatt, hogy csak a leggyakrabban említetteket idézzem. „Többet gondolok az igazságtalan dolgokra és tenni szeretnék ellene” zárta a képzést egyik kilencedikes diákunk.

Mindeközben a három iskolában teljesen különböző tapasztalatokat szereztünk – az ELTE Gyakorlóban félévkor leállítottuk a programot, a Pilisszentlászlói Waldorfban a teljes képzési program megvalósult, de nem dolgozták fel iskolai szinten a tapasztalatokat, az Óbudai Waldorfban pedig nagy hatása volt a képzésnek, erősen bevonódtak a diákok és 2010. szeptembertől várnak minket vissza.

Az alábbiakban leírom röviden a program elemeit és az egyes iskolákkal végzett munka értékelését.

A képzés célja elsősorban az érzékenyítés és a cselekvési lehetőségek tudatosítása volt. Azt szerettük volna, hogy a diákok nyitottabbá váljanak az emberi jogi szemlélet iránt és fel tudjanak lépni saját közösségükben és globálisan is az emberi jogok érvényesülésért.

10 szervezet (Az Aktív Állampolgárságért Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, a Haver Alapítvány, a Labrisz Egyesület, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő iroda, a Szimpozion Egyesület, az Utcai Szociális Segítők Egyesülete és a Zöld Fiatalok) tartott havonta egyszer foglalkozásokat a tanév során, a sokszínű képzés a diákok részvételére, ötleteitere, gondolataira épült.

Saját tanáraikkal is foglalkoztak a témákkal: a foglalkozások előtt és után beszélgettek és közösen feldolgozták az új élményeket. Emberi jogi akciókban és a témákhoz kapcsolódó kreatív tevékenységekben vettek részt.

A tanároknak a résztvevő szervezetek konzultációt biztosítottak és félévkor és év végén értékeltük az összes résztvevő szempontjából a programot.

Mivel a program legfontosabb célja az volt, hogy az égető emberi jogi problémák bemutatásán, az érzékenyítésen túl cselekvési lehetőségeket is mutassunk, különösen fontos, hogy az év végi értékelésben megszólított 51 diák szinte kivétel nélkül fellépett mások jogaiért, jóllétéért az egy év során. Ruhát gyűjtöttek, önkéntes munkát végeztek, demonstrációkon vettek részt és felemelték a szavukat emberi jogi sérelmek miatt, hogy csak a leggyakrabban említetteket idézzem.

Ráadásul a félévi értékelés átlagához képest jóval több akcióban vettek részt vagy vennének részt szívesen átlagosan a diákok. Ezen túl egyénileg és csoportban is feldolgozták év végén az élményeket: több tucat kisfilm, fotóalbum, szobor, sőt egy táncjáték is készült a képzés hatására.

A program nem hangsúlyozta a konkrét jogokkal kapcsolatos tárgyi tudást, ez keveset is változott: félévkor és év végén egyaránt 1-6 pontos skálán 3,5 pont körülire értékelték saját tudásukat a diákok.

A szöveges visszajelzések, interjúk is azt mutatták, hogy a cselekvési lehetőségek megismerése fontos volt a diákok számára: tizenhárman mondták, hogy a legfontosabb üzenet számukra, hogy „Foglalkozzunk a többi emberrel” és „mi is tudunk segíteni ha akarunk”.

A kérdőívben a legfontosabb élményekről, a képzés legjobb és legrosszabb tapasztalatairól kérdeztük főleg a diákokat. Tizenöten emelték ki a szemléletváltást fontos tapasztalatként: „Fel tudjuk ismerni a dolgokat és sokkal nyitottabb szemmel tudunk járni a világban.” „Milyen sok ember van a földön akik segítségre szorulnak akik nem tudnak teljes életet élni és ezért nem ők a hibásak”. Szintén tizenhárman írták, hogy „Új információk birtokába kerültem”. Eközben kilencen kevés újat kaptak:„Ugyanezt gondoltam eddig is”.

Összesítve válaszaikat a képzés legjobb elemeiről, három diákra az volt a legnagyobb hatással „Amikor a saját élményeket hallhatom az adott témáról-témával kapcsolatban”, és tanáraik is ezt emelték ki a pozitívumok között. Egy-egy konkrét foglalkozás (melegség és megismerés, hajléktalanság, zsidóság, amnestys, családon belüli erőszak, menekültek) volt kiugró élmény hat diáknak. Hármuknak „Jól esett ezzel foglalkozni és művészi munkát csinálni”. És persze öten örültek, hogy „Elmaradtak az órák”.

Átlag 3,5 kaptunk, mikor jeggyel értékeltek. Elsősorban mert egyenetlennek látták a foglalkozások színvonalát: „Mert voltak nem olyan jó foglalkozások is” - írták tizenketten.

Kaptunk javaslatokat is a foglalkozások fejlesztésére, tíz diák írta, hogy: „Lehetne interaktívabb és közvetlenebb” „Olyan embereket hívnék, akik megélték azokat a dolgokat, amiről szó volt” „Mozgásosabb, nemcsak beszélgetős foglalkozást tartani”.

Rajtuk kívül a Szentgyörgyi Albert Gimnáziumban és Ócsán a helyi fiatalokkal foglalkozó szakemberekkel és a Bólyai János Gimnázium diákjaival folytatjuk. Bár az Amnesty nem tudja már koordinálásni a képzést, a résztvevő szervezetek munkatársai vállalták, hogy összefogják a programot, így 2010-2011-ben szintén legalább 150 fiatallal tudunk majd dolgozni.