Éppen azon a napon, amikor Obama elnök megköszönte a görög embereknek a „kivételes könyörületességüket”, egy Hadzsi Mohamed Lound nevű szíriai menekülttel beszélgettem, akinek egészen más tapasztalatai voltak a görög és uniós hatóságok könyörületességéről.

Hadzsit a feleségével és négy fiatal gyerekükkel együtt a múlt hónapban jogellenesen küldték vissza Görögországból Törökországba.

„A helyzetünk elkeserítő” - mondta a telefonban az Aleppóból származó grafikus. „A fiamnak légzési nehézségei vannak, én nem találok munkát Törökországban, és egyáltalán nem érezzük magunkat biztonságban. Nem tudom, kihez forduljak.”

Azt kérdezte tőlem, milyen esélyeik vannak, ha visszajönnek Európába, de őszintén szólva, nem tudom, hogy mit válaszoljak.

Miközben a menekültekkel kapcsolatos magatartása nagyon sok görög embernek csodálatos, elmondható, hogy minél távolabb kerül valaki Leszbosz és Kosz partjaitól, annál kevesebb könyörülettel találkozik. Azok pedig, akik a legtávolabb vannak a problémától – az európai országok törvényhozói – a legtöbbször csak szavakban könyörületesek, de nem tesznek semmit.

Ezt legélesebben a Hadzsival és családjával történtek támasztják alá. A múlt hónapban érkeztek Görögországba az Iszlám Állam elől menekülve. „Amikor egy kocsiba rejtett bomba betörte a házunk ablakait, elkezdtem pakolni.” - mesélte. Az életük kockáztatásával átszelték a tengert Európa felé, ahol a kimentésük után először Milosz, majd Lerosz szigetére kerültek. Itt jelezték a hatóságoknak, hogy menedéket kérnek. Regisztrálták is őket.

Öt nappal később a rendőrök azt mondták nekik, hogy Athénba viszik őket. A Frontex (az EU határvédelmi ügynöksége) emberei a reptérre kísérték őket, ahol felrakták őket egy gépre. Athén helyett azonban két órával később a dél-törökországi Adanában szálltak le. „Amikor megláttam a török zászlót, minden reményem elszállt.” - mondta Hadzsi.

Egy hetet töltöttek őrizetben, majd a család ideiglenes védelemről szóló dokumentumokat kapott. Ezután magukra hagyták őket.

Miközben a görög hatóságok és az EU folyamatosan azt ismételgeti, hogy minden Görögországban menedékért folyamodó szír állampolgár kérelmét rendesen megvizsgálják, ez az eset éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Nemcsak a menedékért folyamodás jogát tagadták meg tőlük, hanem azt sem vizsgálták meg, hogy milyen veszélynek teszik ki őket azzal, ha visszaküldik a családot Törökországba. Amikor pedig a legjobban kellett volna nem kaphattak jogi segítséget sem.

Bár a görög hatóságok tagadják, hogy bármi ilyen történt volna, bizonyítékok állnak a rendelkezésre, többek között a család által benyújtott és aláírt menedék iránti kérelem.

Hadzsi és családja Törökországban, másik 62 000 menekült és migráns pedig Görögországban rekedt folyamatos félelemben és bizonytalanságban. Ez lett az EU-Törökország alku eredménye, és ez az európai országok kudarca is, hogy nem nem képesek teljesíteni a vállalt áthelyezéseket sem.

Az Athénban tartózkodó Barack Obamának nemcsak a több tízezer menekült számára biztosított gyakran rettenetes körülményekre, hanem a világ kudarcára is fel kell hívni a figyelmet, hogy az képtelen hatékonyan kezelni a globális menekültválságot.

Egyre közelebb a tél, és egyre durvább a politikai környezet és közbeszéd. Obama elnöknek követelnie kell, hogy a fejlett országok tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és jelentősen nagyobb felelősséget vállaljanak a világ menekültjeiért.

Eközben Hadzsi még mindig abban reménykedik, hogy szeretettel fogják őket Európában fogadni, és képes lesz iskolába járatni a gyerekeit. „Csak egy olyan helyet keresünk Európában, ahol elfogadnak minket, ahol biztonságban vagyunk és ahol a gyerekek iskolába járhatnak.”

Bejegyzés helye:I Welcome