Utcai akció, aláírásgyűjtés, dekoráció-készítés, videó-feliratozás, emberi jogi képzés. Csak néhány terület, amelyben másfél éves Amnesty-s múltja alatt részt vett. Evelin egyike azoknak, akik számára nincs lehetetlen, ha emberi jogokról és az Amnesty International-ről van szó. 2016. májusa óta pedig már elnökségi tagként is aktív és lelkes szereplője mindennapjainknak.

1. Mikor és miért lettél az Amnesty International Magyarország aktivistája?

Szociálisan mindig érzékeny voltam és ezt erősítette az, hogy a származásom miatt, nem komoly, de hátrány ért és 16-17 évesen szinte véletlenszerűen találkoztam az Amnesty-vel és rögtön csatlakoztam is, először mint aktivista és mondhatom, hogy az egyik legjobb döntésem volt.

2. Mivel foglalkozol?

A gimnázium közben és után 1-1 évet töltöttem külföldön, jelenleg dolgozom és „Amnestyzem” szeptembertől pedig megkezdem az egyetemi tanulmányaimat nemzetközi tanulmányok szakon.

3. Mi az a 3 szó, ami eszedbe jut az Amnestyről?

Család, egyenlőség, fejlődés

4. Mi a legjobb élményed az Amnesty-vel kapcsolatban?

Nehéz lenne választani… Most talán azért ez, mert ez a legfrissebb, de a múltheti Bánkitó fesztiválos kitelepülésünk, amikor egész nap interaktív foglalkozásokat tartottunk és aláírásokat gyűjtöttünk. Az egész nagyon sikeres volt, csodálatos emberekkel találkoztunk, beszélgettünk, nagyon jó energiák vettek körül. Összességében nehéz kiemelni egyet, inkább az egész folyamat, valaminek a része lenni és olyan emberekkel lenni akiknek azonos az értékrendje, és ez folyamatosan motivál és visz előre.

5. Milyen aktivizmus feladatokban vettél részt eddig?

Infópultozás, aláírásgyűjtés, flashmobok, kreatív feladatok, de egyszer videót is feliratoztam.

6. És melyiket szereted leginkább?

Kreatív feladatokat és a flashmobokat.

7. Van olyan előítélet, amivel szembesülnöd kell a mindennapokban?

Ha az emberi figyeli (és akkor is ha nem sajnos) folyamatosan hallani, látni az utcán, a buszon, a boltban, hogy megkülönböztetnek, másképpen viselkednek valakivel az előítéletek miatt, ami nagyon elszomorító, de hiszem, hogy ezeket le lehet győzni...

8. Mi az álmod?

Húha, hát egy olyan világban szeretnék élni, ahol az igazságosság és a béke érvényesül, és az Amnesty International-re nincsen szükség és azt hiszem, hogy ezzel mindent elmondtam.

9. Mit üzensz azoknak, akik még nem voltak aktivisták az egyesületnél?

Hát, hogy legyetek azok! Tudom, tudom ijesztő lehet elsőre, pedig nagyon kedves kis társaság vagyunk. Amikor elérünk valamit - mondjuk egy lelkiismereti foglyot kiszabadítunk - és ennek a részesének érezheted magad... hát azt az érzést mindenkinek meg kell élnie.

Bejegyzés helye:Rólunk