Összesen 86 ország vett részt a Magyarországot érintő Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) elnevezésű eljárásban, 13-an közülük előzetesen kérdést is nyújtottak be Magyarországnak, majd ezek az országok az interaktív párbeszéd során 221 ajánlást fogalmaztak meg az emberi jogok területén.

A JELENTÉS

Az ajánlások nagyon sok emberi jogi területet érintenek a nők és gyermekek jogaitól kezdve, az LMBTI emberek jogain át a hatalmi ágak megosztása és a média szabadságáig. Mi most két területről (gyűlölet-bűncselekmények és a menekültek és menedékkérők jogai) írunk részletesebben, ezekben a témákban adott be ugyanis önállóan vagy másokkal közösen jelentést az Amnesty International.

Május 4-én 14.30-kor kezdődött Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanács előtt Magyarország meghallgatása a második Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében. 

Arról, hogy mi az UPR, és miért fontos, itt írtunk részletesen.

Hazánk először 2011 májusában vizsgázott az emberi jogokból, akkor a többi ország által megfogalmazott 145 ajánlásból 119-et egészben vagy részben el is fogadott. Többek között kaptunk ajánlásokat a nők esélyegyenlőségének növelésére, a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvények szigorítására, a családon belüli erőszakra, az emberi jogokkal foglalkozó állami intézmény létrehozására is.

Mint az várható volt, idén nagyon hangsúlyos szerepet kaptak a menekültek és menedékkérők emberi jogaival foglalkozó ajánlások (37 ajánlás a 221-ből). Kemény kritikát kaptunk több országtól a témában: Svájc, Kanada és Izland például arra szólította fel a magyar törvényhozást, hogy helyezze hatályon kívül az irreguláris határátlépés kriminalizálását (határzár tiltott átlépése; határzár megrongálása és határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása); Svédország, Brazília, Honduras és Izland a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő alkalmazására szólított fel; Uruguay, Kanada, Chile, Kína, Guatemala, India, Irán, Malajzia, Marokkó, Norvégia, Dél-Korea a menekültek befogadási körülményeinek javítását és a körülmények nemzetközi sztenderdeknek való megfeleltetését vette be az ajánlásai közé, illetve Norvégia még arra is felszólította hazánkat, hogy a menekültügyi őrizetet csak a legvégső esetben – ha más alternatíva nem áll rendelkezésre – alkalmazzák. Több ország (Indonézia, Pakisztán, Görögország, Németország, Egyiptom, Ecuador, Finnország) pedig arra hívta fel a magyar hatóságok figyelmét, hogy a menekültek és menedékkérők számára egy hatékony és a nemzetközi előírásoknak megfelelő menekülteljárás garantálásával biztosítaniuk kell a hozzáférést a nemzetközi védelemhez. Görögország felszólította Magyarországot, hogy vegyen részt a Törökországból történő áttelepítésekben és más humanitárius befogadási programokban, Spanyolország pedig a biztonságos harmadik országokra vonatkozó magyar lista felülvizsgálatát javasolta.

Az Amnesty International ENSZ-nek küldött szeptemberi beadványában szereplő ajánlások közül sok visszaköszön a tagállami ajánlások között, reméljük, hogy Magyarország megérti és elfogadja a nemzetközi kritikákat, érdemi változtatásokat eszközöl a jelenleg emberi jogokat sértő menekültügyi rendszerén, és kiveszi a részét az európai menekültválság megoldásából azzal, hogy minél több biztonságos és legális migrációs csatornát nyit meg a nemzetközi védelemre szoruló emberek előtt, hogy biztonságos menedékre leljenek Magyarországon is.

AMNESTY UPR JELENTÉS

Az Amnesty International Magyarország egy másik jelentést is eljuttatott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának: a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjaként az előítélet motiválta bűncselekmények kapcsán felmerülő jogalkalmazási problémákról készítettünk jelentést és fogalmaztunk meg a magyar hatóságok számára ajánlásokat. Az interaktív párbeszéd során 7 ország tett konkrétan a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésre vonatkozó ajánlást: Kanada megismételte a GYEM ajánlását a 2012 óta létező rendőrségi szakvonal (azok a nyomozók, akik speciális tudással és tapasztalattal rendelkeznek a területen) fejlesztésére vonatkozóan, vagyis, hogy megfelelő források legyenek a működésére elkülönítve és képzést kapjanak a járőrök a témában; Csehország a már létező jogszabályi keret hatékonyabb alkalmazására tett ajánlást, Franciaország pedig arra szólította fel hazánkat, hogy hatékonyan lépjen fel a rasszista bűncselekmények (gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd) ellen. Görögország a menekültellenes gyűlöletkampány befejezésére és a a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépésre koncentrált, míg Olaszország a hatékonyabb nyomozásokat és az elkövetők igazságszolgáltatás elé állításának fontosságát emelte ki. Irán a GYEM ajánlása alapján azt ajánlotta hazánknak, hogy dolgozzon ki egy nyomozati protokollt, és biztosítsa az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való hozzáférést. 

A GYEM jelentéséről és az ajánlásainkról itt írtunk részletesen.

GYEM UPR JELENTÉS

Magyarországnak szeptemberig van ideje eldönteni, hogy a 221 ajánlás közül melyikeket fogadja el egészben vagy részben, és melyeket utasítja el.

A fejleményekről természetesen beszámolunk.

Bejegyzés helye:Gyűlölet-bűncselekmények