Ma újra sorra kerülünk: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa öt év után megint megvizsgálja, Magyarország hogyan teljesít az emberi jogok területén. Ez az ellenőrzési és vizsgálati folyamat az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, azaz a UPR (Universal Periodic Review). Összeszedtünk mindent, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes.

Mi az az UPR és mire jó?

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy emberi jogi felülvizsgálati eljárás, ami az ENSZ összes országát ellenőrzi bizonyos időközönként. Fő célja, hogy fejlessze az emberi jogok helyzetét a tagországokban, és - ha bekövetkezik - felhívja a figyelmet a jogsértésekre. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében az ellenőrzött országok beszámolhatnak arról, milyen lépéseket tettek az emberi jogok fejlesztésében, és hogyan teljesítettek az emberi jogok biztosításában az elmúlt időszakban.

Mivel jelenleg semmilyen hasonló általános eljárás nem létezik, a UPR az ENSZ legfőbb eszköze arra, hogy a tagállamait időről-időre emlékeztesse, milyen felelősségük van az emberi jogok biztosításában és tiszteletben tartásában. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár szerint: 

„A UPR remek eszköz arra, hogy az emberi jogokat terjesszük és fejlesszük a világ legsötétebb sarkaiban.”

Az UPR-ban többek között pont az a jó, hogy egy ENSZ tagállam sem ússza meg a vizsgálatot, ami ráadásul nem is korlátozódik az emberi jogok bizonyos területeire, hanem az egészet ellenőrzi úgy, ahogy van. A felülvizsgálat ráadásul független attól is, milyen más nemzetközi emberi jogi egyezményeknek részesei az országok, így minden ellenőrzött államnak biztosítja az egyenlő bánásmódot, ugyanis lényegében mindenki a „nulláról indul” az előző vizsgálathoz képest.

Kik teszik ezt velünk?

Az UPR alapvetően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) egyik legfontosabb mechanizmusa. Az Emberi Jogi Tanács egy 47 képviselőből álló szervezet, ami 2006-ban kezdte meg a működését. Tagjait az ENSZ 193 tagországa delegálja titkos szavazás alapján. A tagok tisztségüket 3 évre nyerik el, és maximum kétszer választhatók újra egymás után. Kiválasztásuknál főleg azt veszik figyelembe, mennyire elkötelezettek az emberi jogok védelme iránt, és mennyit tettek ezekért.

Miért most?

A UPR munkacsoport az ENSZ 193 tagállama közül 42-t vizsgál meg évente. Egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakra kerül sor, így aztán viszonylag egyszerűen kimatekozható, hogy egy ország vizsgálatai között nagyjából 5 év fog eltelni. Magyarországon legutóbb 2011-ben volt ilyen felülvizsgálat, most jön a következő. Velünk együtt kerül sorra például Szudán, Pápua Új-Guinea, Thaiföld, Görögország és Írország is.

Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

A felülvizsgálat alapvetően több dokumentumra épül. Egyrészt az ENSZ emberi jogi mechanizmusai készítenek az adott országról egy összefoglalót, de a kormánynak is kell be kell nyújtania egy nemzeti jelentést. Ami azonban igazán különlegesség teszi az eljárást, hogy az ombudsman mellett a civil szervezetek is adhatnak le jelentéseket.

Az üléseken ezeket a róluk és általuk készített dokumentumokat mutatják be röviden az ellenőrzött országok, majd a többi ország röviden véleményezhet és ajánlásokat fogalmazhat meg az ország számára. Ezeket az ajánlásokat az ellenőrzött országnak nem kötelessége elfogadni, de amit elfogad, azoknak a teljesítéséről a következő vizsgálat során számot kell adnia.

Mi volt 2011-ben?

Magyarország első Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata 2011. május 11-én zajlott. A 22 fős magyar delegációt Balog Zoltán vezette, aki akkor Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős államtitkár volt (ma az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezeti). Magyarország a 2011-es ülésen a tagállamok ajánlásai közül 119-et fogadott el és 26-ot utasított vissza.

Többek között ezekre vonatkozóan kaptunk ajánlásokat:

  • a nők esélyegyenlőségének növelése törvények segítségével
  • a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvények szigorítása
  • családon belüli erőszakra vonatkozó törvénytervezet elfogadása
  • emberi jogokkal foglalkozó állami intézmény létrehozása
  • még több civil szervezet bevonása az UPR jelentések elkészítésébe
  • kisebbségi csoportokra vonatkozó megfelelő mennyiségű adat gyűjtése a későbbi vizsgálatokhoz

A kormány a UPR felülvizsgálaton elhangzott ajánlásokra reagálva hozta létre az Emberi Jogi Munkacsoportot (EJM), amelynek fő feladata az emberi jogi folyamatok itthoni monitorozása. Az EJM kommunikál a civil szervezetekkel és állami szervekkel, szakszervezetekkel és gondoskodik a többi UPR ajánlás végrehajtásáról.

Mi lesz idén májusban?

Magyarország és Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2014 májusában már adott le egy időközi jelentést (mid-term report), arról, hogy állunk az ajánlások teljesítésével, 2016 februárjában pedig az új jelentést is le kellett adnia, amit a májusi ülésen tárgyalnak meg részletesen.

Idén is több civil szervezet kapcsolódott be, így készültek jelentések például a magyarországi LMBTI jogokról és a gyerekek jogairól is. Az Amnesty International Magyarország a GYEM tagjaként kapcsolódott be a felülvizsgálati folyamatba illetve adtunk be önállóan is jelentést a menekültek és menedékkérők magyarországi helyzetével kapcsolatban is. Az emberi jogok magyarországi helyzetéről készült ENSZ összefoglalóba a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán 4, míg a menekültek emberi jogaival kapcsolatban 4 ajánlásunk került be. 

Itt olvashatod a jelentéseinket és ajánlásainkat:

GYEM UPR JELENTÉS

AMNESTY UPR JELENTÉS

Az eddigi felülvizsgálatok eredményei, a kormány és a civil szervezetek leadott jelentései itt érhetők el országok szerinti bontásban, és ugyanide fognak felkerülni a 2016-os Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat eredményei is.

Bejegyzés helye:Gyűlölet-bűncselekmények