Március 8. minden évben fontos viszonyulási pont a világ feministái számára. Amióta az ENSZ létrehozta, hagyománnyá vált, hogy e napon számba vesszük és megünnepeljük a nők által kivívott eredményeket, miközben felhívjuk a figyelmet a nemek közti súlyos egyenlőtlenségekre is. De 41 év után erre még mindig szükség van?

© Leila Alaoui for Amnesty InternationalMalika 'La Slammeuse' – Burkina Faso, 2016. január

A válasz igen. Bár nők és lányok korábban elképzelhetetlen magaslatokat értek el a politikában, a tudományokban és művészetekben, a sportban vagy az üzleti életben, de továbbra is küzdeniük kell. Nemcsak az egyenlő bérekért, melynek ügye ma sokak figyelmének középpontjába került – hanem az alapvető emberi jogaikért is. Ez leglátványosabban a nők szexuális és reproduktív jogokért folytatott küzdelmében nyilvánul meg.

Íme hat ok, amiért a nemzetközi nőnap ma fontosabb, mint valaha.

1. Nők és lányok életbevágóan fontos terhességmegszakításokat sem végeztethetnek el

A világ népességének nagyjából 39%-a olyan országokban él, ahol az abortusz minden formája tiltott vagy csak akkor engedélyezett, ha az állapotos nő élete vagy egészsége veszélyben forog. Ezen országok közé tartozik Chile is, ahol teljes az abortusztilalom és Írország, ahol a terhességmegszakítás csak akkor engedélyezett, ha a nő élete veszélyben forog. Mindkét ország arra kényszerít nőket, hogy végzetes fejlődési rendellenességgel bíró magzatokat hordjanak ki, ha nem tudnak saját költségen elutazni egy másik országba, ahol hozzájuthatnak e létfontosságú ellátáshoz. Ugyanúgy mindkét országban súlyos betegségben szenvedőktől is megtagadható az életmentő kezelés, ha az veszélyt jelenthet a magzatra. Ilyen körülmények között megtagadni az ellátást – vagy rákényszeríteni olyan terhességek kihordásának fájdalmát a nőkre, ahol tudják, hogy a magzat nem életképes – kínzásnak minősül.

Nem hagyhatjuk, hogy ez tovább folytatódjon. Chile abortusztörvénye ma is vitatott és Írországban is egyre nagyobb lendületet kap az abortuszreform. A te nyomásgyakorlásod is számít. Szólítsd fel Chilét és Írországot az abortusz dekriminalizálására!

2. Továbbra is házasságra kényszerítenek fiatalkorú nőket

Az UNICEF becslése szerint nagyjából minden harmadik ma élő nő 15 éves kora előtt lett házas. A kényszer- és korai házasságkötések számát tekintve Burkina Faso az országok között a 7. helyen áll, a lányok 52%-a 18 éves kora előtt lesz házas. Ha egy lányt házasságra kényszerítenek, általában ott kell hagynia az iskolát és helyette korai és gyakran sorozatos terhességeket kénytelen vállalni. Bár ezzel saját családjuk elvesztését kockáztatják, sok burkina fasoi lány lázad a kényszerházasságok ellen, vállalva a gyakran több ezer kilométeres utat a legközelebbi menedékházig.

Állj melléjük és írd alá petíciónkat, melyben felszólítjuk Burkina Fasot, hogy szerezzen érvényt a kényszerített és korai házasságokat tiltó törvényeinek!

3. A házastárs által elkövetett nemi erőszakot gyakran nem tekintik annak

A XX. század nagyobbik része eltelt, mire a feminista szervezetek végre elérték, hogy a házasságon belüli nemi erőszakot is bűncselekménynek tekintse a törvény, majd 1993-ban az ENSZ is jogsértésnek nyilvánította.

Ennek ellenére számos ország törvényei továbbra sem térnek ki külön a házasságon belüli nemi erőszak büntethetőségére. Tunéziában például a szex a férfiak és nők számára is "házastársi kötelesség". Valójában ez azt jelenti, hogy a nők kiszolgáltatottak férjeik akaratának. Ahogy egy nő nyilatkozott az Amnestynek: "Nem mondhatok nemet, mert az nem tetszene a férjemnek, így bárhogy érezzek is, legyek fáradt vagy beteg, nincs választásom."

Szólítsd fel a tunéziai hatóságokat arra, hogy hagyjanak fel a nemi erőszak túlélőinek büntetésével! Küldj egy emailt a miniszterelnöknek!

4. Nők akár évtizedekre is börtönbe kerülhetnek magzatelhalásért

Hasonló esetek történtek El Salvadorban, Nicaraguában és az Egyesült Államokban is. Ezekben az országokban nőket tartóztattak le és ítéltek évtizedes börtönbüntetésre vetélés vagy a terhességben beállt komplikációk miatt. Ez csak olyan államokban fordulhat elő, ahol a művi vetélés illegális. Teodora 30 éves börtönbüntetését tölti egy magzatelhalás miatt. Súlyosbított emberölésért ítélték el, ő is az embertelen el salvadori abortusztilalom egyik áldozata.

Szólítsd fel az el salvadori hatóságokat Teodora szabadon bocsátására!

5. A kényszersterilizációk túlélői máig várnak az igazságtételre

A kényszersterilizálás a történelem során bevett módja volt a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai, a fogyatékossággal élők, a szegények és az etnikai kisebbségekhez tartozók népesedéskontrolljára. Főként nők voltak ezen programok célpontjai. A kilencvenes években Peruban közel 200 ezer, főként őslakos és szegény nőt sterilizáltak, sokukat hiányos tájékoztatás mellett vagy akár a beleegyezésük nélkül.

Tizennyolc évvel később a túlélők továbbra is küzdenek azért, hogy az elkövetőket felelősségre vonják. Csatlakozz hozzájuk!

6. Nőket továbbra is szexuális zaklatás éri a közterületeken

A szexuális zaklatás nők számára mindennapi valóság lehet, bárhol éljenek is. Egy ENSZ felmérés szerint a fiatal londoni nők 43%-a tapasztalt szexuális zaklatást az utcán. A pápua új-guineai Port Moresbyben az ENSZ szerint a nők és lányok 90%-át érte már valamilyen szexuális jellegű erőszak. A menekült nőket is tömegesen éri szexuális zaklatás és szexuális erőszak. A jelenleg a libanoni Beeka-völgyben élő szíriai menekült nők, így Maryam is, beszámoltak róla, hogy gyakran éri őket bántalmazás. „Akár egyedülálló, akár házas valaki, ugyanúgy éri zaklatás” – mondta Maryam.

Nők milliói számára máig elérhetetlen, hogy rendelkezhessenek a saját testük felett. A nemzetközi nőnapon emlékezzünk meg ezekről a nőkről és tegyünk meg mindent az érdekükben!

Bejegyzés helye:Nők jogai