Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a menekültek EU-n belüli áthelyezéséről. A kormány ezt a kérdést nyújtotta be: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Azért, hogy jobban megértsük, miről van szó, összeszedtünk mindent, amit az áthelyezésről tudnod kell.

Hogyan kezdődött és miért csinálja ezt az EU?

2015. május 13-án elfogadták az Európai Migrációs Stratégiát, amelyben konkrét lépéseket fogalmaztak meg a menekültválság Európán belüli kezeléséről. Ennek része volt egy javaslat, amely alapján 40 ezer menedékkérőt helyeznének át azonnal a menekültválság által leginkább sújtott két uniós tagállamból Görögországból és Olaszországból. Az volt az ötlet, hogy ezzel a lépéssel egy kicsit tehermentesítsék a menekültválság uniós frontországait. Ezt a javaslatot 2015. szeptember 14-én elfogadta az EU-s belügyminiszterek tanácsa.

Dönthet ilyenről az EU?

A döntés alapját az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78 (3) képezi, amely kimondja: „Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”

Hogy került Magyarország a képbe?

A nyár folyamán a Balkánon keresztül érkező rekordszámú menedékkérő miatt 2015. szeptember 9-én a korábbi 40 ezres létszám mellé újabb 120 ezer ember áthelyezéséről szóló javaslatot terjesztettek be. Olaszországból 15.600, Görögországból 50.400, Magyarországról pedig 54 ezer embert helyeznének át más uniós tagországokba a következő 2 év alatt.

Kiket helyeznének át?

Az áthelyezendő menedékkérőket – szíreket, eritreaikat és irakiakat – a népesség, a GDP, az előző 5 év menedékkérelmei és a munkanélküliség arányában osztanák el az államok között. Azért őket, mert ennek a három országnak az állampolgárai rendelkeznek legalább 75 %-os menekültkénti elismerési aránnyal az Unióban. Az így megkapott elosztási kulcs alapján jött ki Magyarország esetében az 1294 ember, akiket ide helyeznének át: 306-ot Olaszországból, 988-at pedig Görögországból.

Elfogadták a javaslatot? Ránk vonatkozik?

Az Európai Bizottság 120 ezres további javaslatát 2015. szeptember 22-én fogadta el az EU-s belügyminiszterek tanácsa, így már összesen 160 ezer emberről van szó. Két ország szavazott nemmel: Szlovákia és Magyarország, akik a döntés miatt az Európai Bírósághoz fordultak. A minősített többséggel hozott döntés azonban azokra is kötelező, akik azt ellenezték.

Oké, de mindezt ingyen kellene az országoknak vállalniuk?

Nem. Az áthelyezésekre elkülönítettek 780 millió eurót. Minden fogadó ország 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatást kap fejenként. Magyarországnak ez 2,4 milliárd forintos támogatást jelent. Ez több, mint amibe a menedékkérők ellátása kerülne egész évben.

Mit lépett erre Magyarország?

Magyarország válaszul bejelentette, elutasítja hogy a területéről 54 ezer menedékérőt áthelyezzenek más országokba. Magyarország így felszabaduló 54 ezres keretét végül arányosan szétosztották az olaszok és a görögök között.

Muszáj ebben részt venni?

A javaslat szerint ha egy ország igazolható és objektív körülmények (pl. természeti katasztrófa) miatt nem tud részt venni az áthelyezésben, akkor a GDP-je 0,002%-át be kell fizetnie az EU-nak, amit a menekültválság kezelésére fordítanak. Ezek a körülmények azonban nem lehetnek ellentétesek az EU alapvető értékeivel. Azt hogy ez így van-e, a Bizottság vizsgálja meg és dönti el. Ha igazolhatóak a kifogások, akkor a Bizottság felmentést adhat az áthelyezésben való részvételről maximum egy évre.

Az elfogadástól számított 3 hónapon belül, kivételes körülmények között (pl. váratlan és nagymértékű harmadik országbeli állampolgárok beáramlása az ország területére, amely extrém nyomásnak teszi ki az adott állam menekültügyi rendszerét, amely amúgy a menekültekre vonatkozó Uniós előírásoknak megfelelően működik) egy Tagállam értesítheti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy nem képes a hozzá áthelyezendő meghatározott számú ember fogadására, az emberek számának maximum 30%-áig. A Tagállam indoklása nem lehet ellentétes az EU alapvető értékeivel. A Bizottság ezt követően megvizsgálja a helyzetet, és javaslatot nyújt be a Tanácsnak az áthelyezés ideiglenes felfüggesztésére vonatkozóan. A Bizottság az áthelyezésre előírt két évet ilyen esetekben maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

Mindenkit be kell fogadnunk?

A tagállamok visszautasíthatják azon menedékkérők fogadását, akikről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a társadalomra.

Mi lesz az áthelyezett emberekkel?

Ha valakit áthelyeznek egy másik országba, és ott menekültként elismerik, akkor a menekültnek csak az őt elismert országban van joga tartózkodni, másik EU-s tagállamba nem költözhet át engedély nélkül. Ha ezt megszegi, akkor a Dublini rendelet alapján letartóztatják és visszaküldhetik abba az országba, ahol menekültként ismerték el. Ez még változhat, a Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy szükség van-e a Dublini rendelet módosítására.

Akkor ezt a 160 ezer embert már áthelyezték?

2016. február 23-ig összesen 17 tagállam ajánlott fel 4628 helyet (a 160 ezerből) az áthelyezéshez, és összesen csak 598 embert helyeztek át (303-t Olaszországból, 295-t Görögországból).

Akkor Magyarországra áthelyezik ezt az 1294 menedékkérőt?

Ezt nem tudjuk egyelőre. Annyi biztos, hogy van egy EU-s szerződésből levezetett határozat, amely kötelező érvényű Magyarországra, és van egy eljárás az Európai Bíróság előtt, amelyben még nincs döntés.

És akkor most népszavazni fogunk?

Nem tudjuk egyelőre. 2016. február 23-án a Jobbik alaptörvény-módosító javaslatot adott be annak érdekében, hogy a jövőben lehessen népszavazást tartani olyan nemzetközi szerződésekről, amelyek Magyarország bevándorlási politikáját érintenék. Jelenleg az Alaptörvény 8. cikk (3) d pontja (Országos népszavazás) tiltja a népszavazás tartását nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ebből a körből vennék ki most a migrációval kapcsolatos kérdéseket. Így szól pontosan a módosítás:

Nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, kivéve, ha a népszavazás Magyarország bevándorlási politikáját érintené vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van.”

Egy nappal később, február 24-én pedig Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország kormánya népszavazást kezdeményez a kvótáról. 

Itt tartunk most, a fejleményekről természetesen nálunk is olvashatsz majd.

Bejegyzés helye:I Welcome