2016. február 19-én, a 69. születésnapján végre szabadon bocsátották a louisianai Albert Woodfox-ot – 43 magánzárkában töltött év után.

2016. február 19-én, a 69. születésnapján végre szabadon bocsátották a louisianai Albert Woodfox-ot – 43 magánzárkában töltött év után.

Ezzel ő lett az a rab az Egyesült Államokban, akit a leghosszabb ideig tartottak magánzárkában. Albert Woodfox eddigi életének több mint felében majdnem minden nap egy parkolóhely nagyságú cellában ébredt, betonnal és acéllal körbevéve.

Miután Albert értesült a szabadon bocsátásáról, ezt üzente mindazoknak, akik hozzájárultak kiszabadulásához:

Szeretném megköszönni testvéremnek, Michaelnek, hogy kitartott mellettem mindvégig, és Robert Kingnek, aki 30 évet töltött jogtalanul magánzárkában. Nem tudtam volna túlélni az ő elszánt támogatásuk nélkül, csak úgy, mint kedves barátom, Herman Wallace támogatása nélkül, aki 2013-ban elhunyt.

Továbbá szeretnék köszönetet mondani az International Coalition to Free the Angola 3 szervezetnek, az Amnesty Internationalnek, a Roddick Foundation Alapítványnak és mindenkinek, aki támogatott ebben a hosszadalmas küzdelemben. Végül köszönöm William Sothernnek, Rob McDuffnak és az ügyvédeimnek a Squire Patton Boggs, illetve a Sanford Heisler Kimpel ügyvédi irodánál, hogy nem adták fel.

Bár reméltem, hogy bizonyíthatom ártatlanságomat egy újabb tárgyaláson, de az egészségemmel és korommal kapcsolatos aggodalmak miatt más utat kellett választanom, így nolo contendere1 nyilatkozatot tettem az enyhébb vádakkal kapcsolatban. Remélem, a mai nap eseményei sokaknak lezárást jelentenek majd.”

Ezekkel a szavakkal szeretném ma ezt a győzelmet ünnepelni.

A csaknem öt év alatt, amíg az Amnestynél Albert Woodfox esetével foglalkoztam, sokszor hallottam, hogy az akadályok leküzdhetetlenek. De én végig tudtam, hogy Albert Woodfox ki fog szabadulni.

Láttam a mozgalmunk hihetetlen erejét, amíg együtt dolgoztunk. Sokatoknál, akik kisebb és nagyobb szerepet töltöttetek be e történelmi jelentőségű emberi jogi győzelem elérésében, láttam bátorságotokat, alázatosságotokat és elkötelezettségeteket.

Láttam az Angola 3 hihetetlen erejét: Robert Kingét, Herman Wallacét és maga Albert Woodfoxét. Mindhárman egy rémálmon mentek keresztül, de kitartottak humorukkal, méltóságukkal és az elhatározással, hogy fáradhatatlanul küzdjenek az elnyújtott magánzárka-fogságok egyesült államokbeli kegyetlen, embertelen és megalázó gyakorlata ellen.

Több mint négy évtized óta Albert Woodfox most először szabadon sétálhat és nézhet fel az égre.

1 Speciális vádalku az amerikai jogban: vagyis a vádlott nem vitatja a vádat.

A cikket fordította Gacs Katalin, az Amnesty International Magyarország önkéntes fordítója.

Lektorálta Nagy Zsombor, önkéntes.

Bejegyzés helye:Levélíró Maraton