A Te, én, mi és az emberi jogok tanodai keretek között elnevezésű projektünk második képzési időszakának első helyszíne a 2013 nyarától működő Pátka Bárányai névre keresztelt tanoda. Az Európai Unió által finanszírozott 20 hónapos program számára a református egyházközösség biztosított helyszínt a helyi parókián. A 14 tanodás hetente négyszer vehet részt készségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon délutánonként.

Először szeptember 15-én találkoztunk a tanodásokkal, utána 29-én, majd október 13-án és 21-én. A gyerekek létszáma nagyon ingadozó volt, szervezési nehézségekbe is gyakran ütköztünk, és kevés szülővel sikerült találkoznunk, de végül a nagy kihívást jelentő „kezdő” tanodában is sikerrel zártuk az időszakot, és el tudtunk vinni három érdeklődőt az őszi táborba. 

Olvassátok el Roszik Fruzsina képzőnk összefoglalóját, s akit érdekel, a híradó második felében betekinthet a „női és férfi szerepek + Cindy története” munkacímet viselő harmadik képzési egységünk megvalósulásába is Fruzsi és Sipos Alexandra, „Szasza” képzőink beszámoló-részleteivel.

„Székesfehérvártól nem messze található Pátka Bárányai nevű tanodába jártunk szeptember közepétől. A tanodába roma és/vagy hátrányos helyzetű gyerekek járnak, akik amellett, hogy a tanulásban kapnak  segítséget, leginkább számítógépezni, focizni, társasági életet élni járnak le.

A csapat egyben tartása a foglalkozások idejére kihívás volt, mely sikeres volt, de nem könnyű. Az alapvetően játékosabban magyarázó feladatokat érezhetően könnyebb és élvezetes volt megtartani. Foglalkozásról foglalkozásra nőtt a bizalom és figyelem bennük. Határozottan érezhető volt, hogy a strukturált, kiscsoportos foglalkozás, melyben mindenkinek jutott figyelem és lehetőség arra, hogy véleményt nyilvánítson, milyen szükséges és milyen jó hatással van a gyerekekre.

Az első foglalkozáson a gyerekek nyitottak voltak, szemmel láthatóan örültek annak, hogy a délutánnak része ez a szervezett foglalkozás.

A második alkalommal nehéz volt az óra és a modulok menete szerint haladni, mert sok új gyerek volt jelen a foglalkozáson, akik az első, bevezető alkalmon való részvétel nélkül kevésbé voltak foghatóak a második óra anyagára, így attól el kellett térnünk időnként. A roma és nem roma származású gyerekeket nehéz volt csapatokban összekeverni, mindkét csoport egymástól külön akart dolgozni. Ezt nem volt jó látni és remélem, a tanodás segítők ezen dolgoznak még velük a jövőben.

A harmadik foglalkozáson azok a gyerekek voltak jelen, akik az azt megelőző mindkét alkalmon is ott voltak. A foglalkozáson ezúttal a tanodás segítők és két szülő is részt vett, jó volt a felnőttek bevonása, hasznos volt a gyerekek és szülők számára, hogy egy felépített foglalkozás keretén beül dolgozhattak együtt a gyerekekkel a segítségünkkel.

Az utolsó alkalommal az emberi jogi cikkelyekről szóló feladattal foglalkoztunk, mely nyelvezete miatt is egy nehezebb feladat. Az együttműködés fokozatos fejlődését is bizonyítja, hogy a cikkelyeket az a halláskárosult kisfiú olvasta fel, akinek a beszéd kényelmetlen és nehézkes, ennek ellenére dolgozni és próbálkozni akart, még akkor is ha látszott, hogy ez nagy kihívás számára.”

A harmadik képzési egységről:

A foglalkozás elején a játékok után a gyerekek csoportokba osztva válogatják szét a férfiakra és nőkre jellemző tulajdonságokat az általánosítástól kezdve a gyakorlatilag megtapasztaltakig. Ezt követi egy komplett drámapedagógiai foglalkozás, mely során a gyerekek egy 14 éves amerikai lány új osztálytársaivá válnak nem értve, hogy az új és jó fej Cindy miért nem szeretné, ha náluk lenne a „pizsibuli”. Az összetett játék második felére kiderül, hogy Cindy tesója transznemű és Cindy fél, hogy az osztálytársai kigúnyolnák, bántanák ezért.

„A Ne légy rosszkedvű! játék és a Turmix. Fruzsi nagyon viccesen vezette az utóbbi játékot és ez a lelkesedés kihatott a gyerekekre is.” – S.A.

„A Fiúk és lányok dolga nagyon jól sikerült, mert jót vitáztunk azon, hogy pletykálnak-e a fiúk.” – S. A.

„A Mi történhetett rész a Cindynél nem működött annyira. Két csoportra osztottuk a gyerekeket a tanodásokkal együtt, de magunkat nem osztottuk kétfelé, így a második csoporthoz később értem oda és több időt vett igénybe egy szituáció kitalálása. Az előadásnál is kellett kicsit noszogatni őket, de aztán mindkét csoport előadta, megnézték és megtapsolták egymást.„ – S. A.

„Ha lehet ilyet mondani, 'mintaszerűen' vettek részt a gyerekek, hozzászóltak, ötleteltek, a jelenetekben is aktívan vettek részt, nagyon jól működött. Mindenki nagyon figyelt végig.” – R. F.

„A Cindy története is működött rendesen, meg is kérdezték, hogy a buli a hajón lesz-e a tábor ideje alatt.” – S. A.

„Kiemelkedő sikere volt a fiú-lány jellemzők játéknak is, valamint a Cindy történetét bemutató játék után az egyik szülő hasonló témában megélt személyes élményt osztott meg, amiről a gyerekekkel is beszélgettünk, ez különösen fontos volt mindannyiunknak.” – R. F. 

Bejegyzés helye:Emberi jogi oktatás