A Meszesi Tanoda Pécs keleti, a város talán legsúlyosabb társadalmi és gazdasági gondokkal küzdő városrészében, Meszesen működik. A Tanoda fenntartója a pécsi MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány. 2013 májusa óta 51 tanulót vontak be folyamatosan a tanodai fejlesztésbe. A gyermekek több mint kétharmada a közeli Budai Városkapu Általános Iskolában tanul, 11 fő pedig Pécs különböző középiskolájába jár.

"Miért szerettem meg Meszest? Meszes egy nagyon különleges kis tanoda. Falait nem borítja ezernyi kép a gyerekekről, nincsenek apró játékok szerte szét, se kézzel készített remekművek a dicsőségfalon. Viszont van egy csapat gyerek, akik egy pillanat alatt képesek életet lehelni a tanterembe, teletölteni az udvart játékokkal és megosztani mindazt, amit tudnak vagy éppen amire kíváncsiak." – meséli Takács Martina képző a pécsi Meszes Tanodáról.

"A projekt megvalósítási időszaka 2015 februárjában ért véget, de a tanoda fenntartási időszakában is folyamatos a kapcsolattartás a gyermekekkel, családjaikkal és iskolai oktatóikkal; továbbá részükre foglalkozásokat szervezünk és bevonjuk őket alapítványunk egyéb programjaiba is." – mutatja be a tanodát Kriston Csilla mentor.

„Mi nagyon örültünk ennek a képzésnek a gyerekek és a tanoda szempontjából is. A tanodások lelkesek voltak, érdeklődőek. Az első alkalom után naponta kérdeztek a következő alkalommal kapcsolatban. A tábor központi kérdés lett, szinte már a képzés megkezdése előtt. Ez a későbbiekben sem változott. A foglalkozások után pár nappal mindig beszélgettünk az emberi jogokkal kapcsolatban. Sok új információval gazdagodtak a gyerekek, és ezek továbbgondolásra sarkallták őket.” – folytatja Csilla.

A gyerekek mellett a foglalkozások során a képzők, Grunzó Zsófia és Takács Martina is rengeteg élménnyel gazdagodott. Tanoda Híradónkban ők mesélnek a képzés menetéről.

„Különleges élmény, amikor egy csapat gyerek engedi, hogy megismerkedjünk velük, kíváncsiak és együttműködőek. A legnagyobb élmény mindig az, amikor betekintést engednek a saját életükbe és megosztják velünk roppant bölcs világszemléletüket. A meszesi csapat attól különleges, hogy korban ugyan nagyon eltérő és vegyes kis társaság, de a részt vevő gyerekek javát rokoni szálak kötik egymáshoz. Ettől tud igazán felszabadult lenni a hangulat, mégis vigyáznak egymásra és tudják, kinél hol van a határ. Remélem, hogy minél többen részt tudnak majd venni a táborban.” – meséli Takács Martina a második alkalomról.

Grunzó Zsófia képzőnk a következőt tette hozzá a tartalmi beszámolóhoz:

„A legjobban működő játék a Sors volt – erre meglepően szinte mindenki odafigyelt, gyorsan megcsinálták a feladatokat, és tetszett nekik. A végén mindenki adott a szegény embernek kártyát, és utána is sokan gazdagnak érezték magukat. Figyeltek a magyarázatra is. A másik jó játék a szegénység-gazdagság volt, erre is elég jól figyeltek, elég könnyen megoldották. Amikor véget ért az óra, kérdezgették, hogy mikor megyünk legközelebb.”

Martina így összegzi a tapasztalatait:

"A második alkalommal rendhagyó módon az udvaron kezdtük a képzést, amikor is a gyerekek, amint megismertek minket, körénk gyűltek és elmesélték az angyalkás játék tapasztalatait, ki-kire vigyázott és így tovább. Jó volt újra és újra úgy megérkezni, hogy a gyerekek vártak minket, kérdezősködtek a táborról, és kész tervekkel fogadtak minket a tábori szobaelosztást, leutazást illetően.

A képzés motorja határozottan a tábor volt. Minden alkalommal át kellett beszélnünk, hogy ki jöhet és milyen lesz együtt tölteni júniusban négy napot Balatonakalin a többi tanodás gyerkőccel.

A harmadik képzési napon viszont az időjárás és az egyéb szabadidős elfoglaltságok miatt megfogyatkozott a létszám, kissé csalódottnak is éreztük magunkat, hiszen ezt megelőzően rengetegen voltak az órákon. Persze a résztvevő gyerekek ugyanolyan lelkesek és csintalanok voltak, mint korábban, de izgultunk, hogy sikeres lesz-e vajon a képzés és mit kellene máshogy csinálnunk legközelebb.

Végül az utolsó órán választ kaptunk az összes kételyünkre. Ott volt majdnem a teljes csapat, akivel nyolc héttel ezelőtt elindultunk és a játékok során fény derült rá, hogy ugyan sokat bohóckodtunk, mégis rengeteg mindent át is adtunk nekik. Nagyon jó érzés volt látni, hogy a gyerekek mennyi mindenre emlékeznek.

Hatalmas élmény volt és nagyon várjuk, hogy újra lássuk őket júniusban!

Amivel kiegészíteném, mint a folyamatokat távolabbról szemlélő koordinátor:

A meszesi tanoda volt az egyetlen, ahol a kétéves kisgyerektől a 16 éves nagylányig mindenki megfordult. A képzők úgy döntöttek, hogy hagyják a szabad áramlást, és így a kisebb tesók sem maradtak ki a játékokból. Amikor a képzések után beszélgettünk, Martina és Zsófi nagyon hosszan mesélték az élményeiket, a fogfájós, morgós srácról, a kistesókra ügyelő nagyobb lányokról, a nyüzsgésről, a gyerekek között maximálisan érezhető szeretetről és összetartozásról. Ha az élménybeszámolók során összeadható nevetéseket és mosolyokat, apró kis történeteket összeszámolnám, a Meszesi Tanoda az élbolyban lenne, s ez egyaránt a gyerekek, a képzők és Csilla érdeme. Ezúton is köszönöm Mindannyiuknak!

Bejegyzés helye:Emberi jogi oktatás