Képzelj el egy fiatal nőt egy péntek estén, akit éppen szexuálisan zaklattak. Erőszakos bűncselekmény áldozatává vált. Hívja a rendőrséget, de csak annyit ér el, hogy vallatják a megjelenéséről, a viselkedéséről, és arról, hogy fogyasztott-e alkoholt. Úgy hangzik, mint egy letűnt korból származó történet? Sajnos nem az, a Magyar Rendőrség által mostanában kiadott videóról van szó.

Körülbelül két héttel ezelőtt a Magyar Rendőrség kiadott egy “figyelemfelkeltő” videót, amely a szexuális zaklatás miatti felelősséget kifejezetten a fiatal nőkre hárítja. A videó három fiatal lányt mutat be, akik szórakozni készülnek, kiöltöznek, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, majd férfiakkal flörtölnek egy szórakozóhelyen. Az egyiküket később szexuálisan zaklatják. Az üzenet egyértelmű: az eset nem következett volna be, ha a lány nem így öltözködött vagy viselkedett volna.

A videót egysoros biztonsági tanács követte. Ebben az állt, hogy “Tehetsz róla, tehetsz ellene”, ami erősen arra utal, hogy az áldozat maga is felelős a támadásért az öltözködése és a viselkedése miatt, sőt meg is előzhette volna azt.

A Vas megyei rendőrség november 25-én, a Nők elleni erőszak megszűntetéséért való küzdelem nemzetközi világnapján adta ki a videót.

Az eset Magyarországon nagy felháborodást keltett, és később a nemzetközi sajtó figyelmét sem kerülte el. A Keret nevű nők jogaiért harcoló magyar szervezet élesen kritizálta az ügyet a Facebook oldalán, és felszólította a rendőrséget, hogy törölje a videót, és kérjen elnézést.

Az áldozat hibáztatásával magyarázott erőszakot súlyosbítja az a tény, hogy az ötlet egy olyan helyről érkezett, ahonnan legkevésbé vártuk volna - a rendőrségtől, mely az állampolgárok biztonságát és jogaik védelmét hivatott biztosítani.

A szexuális erőszak az alapvető emberi jogok megsértése. Bűncselekeménynek számít Magyarországon, és a nemzetközi jog kötelezi az államot arra, hogy megelőzze, és elkövetőit megbűntesse. Ehelyett Magyarország hivatalos üzenete a nőknek az, hogy ”a ti hibátok, ha zaklatnak és a ti felelősségetek”.

A nőkkel és lányokkal szembeni szexista, előítéletes viselkedés az alapja a nemi alapú erőszaknak és az erőszak más fajtáinak, amelyeket ellenük elkövetnek. Igaz ugyan, hogy a patriarchális kultúra megnyilánulásai és a káros nemi sztereotípiák gyakoriak, minden társadalomban meg lehet őket találni. Mégsem szabadna ezeket egyszerűen úgy kezelni, mintha adottságok lennének. Változtatni kellene rajtuk.

Erre kötelezi az államokat a A nők elleni diszkrimináció kiküszöböléséről szóló egyezmény is. Eszerint a kormányoknak minden lehetséges lépést meg kell tenniük  a nők elleni erőszak és diszkrimináció megelőzéséért, illetve annak kezeléséért. Vissza kell utasítaniuk a nőkről és férfiakról felállított ártalmas sztereotípiákat, és fel kell számolniuk a nemek közötti egyenlőtlenség előítéletéből származó diszkriminatív gyakorlatokat. Ezzel ellentétben, ez a hivatalos videó felerősíti és megszilárdítja a káros előítéleteket.

Magyarország az elsők között írta alá és ratifikálta az egyezményt 1980-ban. Úgy tűnik azonban, hogy Orbán Viktor kormánya az utóbbi években az emberi jogok általános visszaszorításának részeként fokozatosan visszaszorította a nők jogait is.

A 2012-ben hatályba lépett, és utólag 2013-ban kiegészített új Alaptörvényben is találhatunk néhány példát a visszalépésre. Az Alaptörvény szerint a “család” egy “férfi és egy nő házassága” és a “nemzet fennmaradásának alapja”. Az alkotmány lefekteti a magzat különleges jogait is, amivel aláássa a nők szexuális önrendelkezéséhez- és abortuszhoz való jogát. Magas rangú politikusok ugyanezt a hozzáállást követik, a fideszes Varga István szerint például véget lehetne vetni a családon belüli erőszaknak, ha a nők három vagy négy gyereket szülnének. Így több megbecsülést kapnának partnereiktől, amiért teljesítik társadalmi kötelességüket.

Félő, hogy a szexuális erőszak gyakran titokban marad. Még ha be is jelentik, az elkövetők megúszhatják a bűntettet az igazságügyi rendszer hibái miatt. 2007-ben egy huszonkét éves nő - E. Zsanett - bejelentette, hogy öt rendőr megerőszakolta Budapest egyik félreeső utcájában. Ugyanez év decemberében a Fővárosi Főügyészség felfüggesztette a nyomozást arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt nem követték el.

A fiatal nő ügyvédje polgári pert indított, amit egy Zsanettet vádló ellenkereset követett, amely azt állította, hogy hamisan vádolja erőszakkal a rendőröket. 

Az ügy másod/harmadfokú bírósági tárgyaláshoz vezetett. Az országos és budapesti rendőrfőnököket menesztették, az igazságügyi miniszter pedig lemondott. Végül 2012 júniusában az öt rendőrtisztet a bíróság jogerősen felmentette. A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely  a nő elmondását alátámasztotta volna, mint ahogy olyan sem, ami arra utal, a rendőröknek volt igazuk.

A szexuális erőszak büntetlensége addig fog folytatódni, amíg a nőket diszkrimináló viselkedést fel nem váltja az alapos és független nyomozás minden vád esetében.

A rendőrség kötelességének kéne lenni, hogy minden nőt megóvjon az erőszaktól otthon és az utcán is.

Nem elégséges, ha a rendőrök leveszik az offenzív videót és bocsánatot kérnek. Komolyan kéne venniük és alaposan kivizsgálniuk minden szexuális erőszakkal kapcsolatos esetet, valamint garantálniuk kellene, hogy az elkövetőket elkapják. Meg kellene győződniük arról, hogy tisztjeiket megbízható etikai kódex köti és vezérli, továbbá, hogy megfelelő kiképzésben részesültek ahhoz, hogy gender-érzékenyen tudják kezelni a szexuális erőszakról érkező panaszokat, összhangban a nemzetközi emberi jogok normáival. Azokat pedig, akik ezt elmulasztották, felelősségre kell vonni.

Az államnak - beleértve a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rendszerét -  fel kell lépnie a nőket és lányokat diszkrimináló társadalmi hozzáállással szemben. Támogatnia és biztosítania kell a nők jogait megfelelő irányelvekkel, gyakorlattal, oktatással, és a társadalmi tudatosság elősegítésével. A szexuális erőszak büntetlenségének véget kell érnie. Ha ez nem történik meg, az emberi jogok sérülnek. 

Bejegyzés helye:Helyi ügyek