Ebben az évben 10 esetben kérjük a segítséged: 9 ember és egy közösség sorsát tudod a leveleddel jobbá tenni. Jogtalanul, koholt vádak alapján bebörtönzöttek, hatósági kínzás áldozatai, meggyőződésük miatt üldözöttek és más jogsértések áldozatai számítanak a segítségedre. Ragadj tollat 2014-ben is!

“OLYAN EMBERNEK KELLENE LÁTNIUK ENGEM, AMILYEN BELÜL VAGYOK”

JOHN JEANETTE SOLSTAD REMØ, NORVÉGIA

A barátainak „John Jeanette“ csak „Jeanette“. Ugyanakkor nyilvánosan a teljes nevét használja - ezzel is rávilágítva arra a diszkriminációra, amivel neki és a többi transznemű embernek továbbra is szembesülnie kell Norvégiában.

Amikor 2010-ben nyilvánosan vállalta transzneműségét, viszonylag könnyű volt John Jeanette számára, hogy megváltoztassa jogi nevét. Ugyanakkor nem engedték meg neki azt, hogy a jogi nemét is módosítsa. Azt mondták neki, hogy ennek érdekében át kell esnie egy kötelező, „valódi nemváltoztató“ műtéten, amit az Oslói Egyetemi Kórház végezne el.

Ez egy olyan, az 1970-es évekből származó durva eljárás, amely magában foglalja a nemi szervek eltávolítását - amelynek tulajdonképpeni eredménye a sterilizáció. Emellett szükség van egy pszichiátriai diagnózisra is, amely során rákényszerítik a betegeket annak az elismerésére, hogy mentális betegségben szenvednek. John Jeanette visszautasította, hogy átessen ezen az eljáráson.

Mindez azt jelenti hogy valamennyi hivatalos irata továbbra is úgy hivatkozik rá, mint „Úr", vagy „férfi". Az ő transznemű identitása nyilvános, ezért amikor valamilyen személyazonosító irat felmutatására kérik, így például amikor bejelentkezik egy szállodába vagy kikölcsönöz egy könyvet a helyi könyvtárból, gyakran megjegyzéseket tesznek rá. Amellett, hogy diszkrimináció és zaklatás áldozata, John Jeanette számára az is problémát jelenthet, hogy megfelelő egészségügyi ellátást kapjon.

BÖRTÖN, MERT LEHETSÉGES EMBERI JOGSÉRTÉSEKET TÁRT FEL

CHELSEA MANNING, USA

Chelsea Manning amerikai közlegényt 2013 augusztusában 35 év börtönbüntetésre ítélték, miután titkos kormányzati iratokat szivárogtatott ki a Wikileaks nevű portálnak. A nyilvánosságra került anyagok közül jónéhány a külföldön állomásozó amerikai csapatok által elkövetett emberi és humanitárius jogsértésekre derített fényt. A dokumentumok az afgán és iraki erők által elkövetett esetleges jogsértésekről is beszámoltak, amelyeket az amerikai hadsereggel és a CIA-val közös együttműködésük során követhettek el.

Manning többek között azt vallotta, hogy tettével a háború valódi árára akarta felhívni a figyelmet, és vitát akart kezdeményezni az amerikai külpolitika és a hadsereg működéséről. Védelme érdekében azonban nem hozhatta fel, hogy közérdekből cselekedett, sőt Chelseat más súlyos vádakkal, többek között az “ellenség segítésével” is meggyanúsították. A tárgyalásra várva három évig tartották őrizetben, amiből tizenegy hónapot töltött el az ENSZ kínzással foglalkozó szakértője szerint “kegyetlen és embertelen” körülmények között. Előfordult, hogy napi 23 órára egy ablaktalan cellába zárták.

MEGKÍNOZTÁK, MERT ELMENT EGY TÜNTETÉSRE

DANIEL QUINTERO, VENEZUELA

A venezuelai Nemzeti Gárda tagjai megverték, megalázták és nemi erőszakkal fenyegették a 21 éves Daniel Quinterót, miután egy 2014 februárjában tartott kormányellenes tüntetésről hazafele tartva letartóztatták.

„Az arcomat és a bordáimat ütlegelték és rúgták, a homlokomat puskatussal ütötték” mondta később az Amnestynek. „Felsorakoztak, hogy megüssenek. Az egyikük egy bőr zsinórral megkorbácsolta a bal vállamat.” Alsóneműre vetkőztették, megbilincselték, és úgy kellett állnia, hogy közben a bokáját fogta. Ha megmozdult, megverték.

Daniel azt mondta az Amnestynek, hogy többször megalázták, inzultálták és fenyegették. Egy ponton az ügyeletes tiszt „azt mondta nekem, hogy fel fog gyújtani. Volt nála egy benzines kanna, huzal és gyufa. Az egész hadsereg körbevett, amíg ő kilencszer megütött a gumibotjával.”

Daniel egy a sok közül, akik panaszt tettek kínzás és megalázó bánásmód miatt Venezuelában. Úgy tűnik, hogy a hatóságok az év elején olyan embereket vettek célba országszerte, akikről úgy gondolták, hogy tömegtüntetéseken vettek részt.

Kérjük, hogy még ma írj Venezuela elnökének – követeld a Daniel sérelmére elkövetett kínzással kapcsolatos vádak teljes körű, független kivizsgálását, és segíts, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák.

KÍNZÁS ÉS BÖRTÖN HÁROM TISZTESSÉGTELEN TÁRGYALÁS UTÁN

ERKIN MUSAEV, ÜZBEGISZTÁN

Erkin Musaev, aki korábban az üzbég Védelmi Minisztériumnak dolgozott, 20 év börtönbüntetést kapott 2007-ben egy sor tisztességtelen tárgyalást követően. Egy évvel korábban tartóztatták le, amikor az ENSZ egyik ügynökségének alkalmazottja volt. Kémkedéssel és az ENSZ forrásainak hűtlen kezelésével vádolták meg, amelyeket ő határozottan tagadott.

Rokonai elmondták az Amnesty-nek, hogy Erkint egy hónapig mindennap megverték, éjszaka hallgatták ki, és megfenyegették a családját, mielőtt végül aláírta a beismerő vallomását, azzal a feltétellel, hogy családjának nem esik bántódása.

Erkinnek három tárgyalása volt, mindegyiken elfogadta a bíróság a vallomását annak ellenére, hogy az üzbég hatóságok azt kínzással kényszerítették ki belőle. A bíró azt sem engedte meg, hogy védelmében tanúkat sorakoztasson fel.

Annak ellenére, hogy Erkin ügyvédje számos panasszal élt, a hatóságok még mindig nem vizsgálták ki a kínzással kapcsolatos vádakat. Erkint azonnal szabadon kell bocsátani azon az alapon, hogy nyolc éven keresztül semmibe vették a tisztességes újratárgyalást követelő felhívásokat.

Igazságot szolgáltathatunk Erkinnek. Írj az üzbég hatóságoknak – követeld szabadon engedését és a kínzással kapcsolatos vádak teljes kivizsgálását.

ÁRAMMAL SOKKOLTÁK, MEGVERTÉK ÉS HALÁLLAL FENYEGETTÉK

JERRYME CORRE, FÜLÖP-SZIGETEK

Jerryme Corre buszsofőrt kegyetlenül megkínozták, miután letartóztatták egy rendőrtiszt meggyilkolásának vádjával a Fülöp-szigeteken.

Jerryme elmondta az Amnesty munkatársainak, hogy miután őrizetbe vették a rendőrök “verni és rugdosni kezdték az oldalát, a nyakát, a gyomrát és térdeit”. Ezután bekötötték a szemeit, összekötözték a csuklóit és egész éjjel verték, talpait pedig gumibottal ütötték.

Ha Jerryme nem tudott a kérdéseikre válaszolni, a rendőrök rögtön ütni kezdték. Rongyot tömtek a szájába és vizet öntöttek bele, egészen addig, amíg fuldokolni nem kezdett. Később, mivel megtagadta a vallomástételt, elektromos árammal sokkolták a hátát, oldalát és a combjait. Ezek után megfenyegették, hogy megölik.

Mialatt a rendőrök a beismerő vallomást próbáltak kierőszakolni Jerrymeből, többször is „Boyet” néven szólították. Hiába mondta nekik, hogy nem ez a neve, a rendőrök nem hallgattak se rá, se arra a falubéli rendőrre, aki felismerte, hogy rossz embert fogtak el. A férfit az eredeti vád mellett kábítószer birtoklásával is megvádolták. Több mint két éve van börtönben.

BÖRTÖN, MERT HARCOLT A KORRUPCIÓ ELLEN

LIU PING, KÍNA

Liu Ping emberi jogi aktivistát 2014-ben több mint hat év börtönre ítélték, mert részt vett egy olyan esemény megszervezésében, amelynek az volt a célja, hogy felszólítsa a kínai kormányt, lépjen fel a korrupció ellen. Egyike azoknak, akik ellen azért indult eljárás és kerültek börtönbe, mert kapcsolatban állnak a Új Polgárok Mozgalma elnevezésű, kínai emberi jogi aktivistákat tömörítő laza hálózattal.

Liu Ping úgy próbált meg küzdeni a korrupció ellen, hogy kormány hivatalnokokat szólított fel arra, hogy hozzák nyilvánosságra ingatlanvagyonukat és befektetéseiket. A tárgyalásán „izgatás és felbujtás“, „tömeg szervezése nyilvános helyen a köznyugalom megzavarása céljából“, valamint „sátánista praktikák használata a jogbiztonság aláásása érdekében“ vádpontokban találták bűnösnek. Liu Ping a bíróságon azt nyilatkozta, hogy a tárgyalást megelőző fogvatartása során megkínozták, fejét egy vasrácshoz ütötték.

Liu Ping elítélése része a Új Polgárok Mozgalma elleni hadjáratnak. A mozgalom társadalmi részvételre és a szociális kérdések megvitatására biztatja az embereket. Ügye rávilágít a kínai kormány hivatalnokainak kétszínűségére, akik egyrészről harcot hirdetnek a korrupció ellen, ugyanakkor üldözik azokat, akik megpróbálják leleplezni azt.

A TERHESSÉG NE LEGYEN HALÁLOS ÍTÉLET

NŐK ÉS LÁNYOK MKHONDÓBÓL, DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Terhes nők és kismamák halnak meg Dél-Afrika keleti részén Mkhondóban, mert nem kapják meg a szükséges egészségügyi ellátást. Az anyák halandósági rátája elképesztően magas, Mkhondo pedig egyike a legrosszabbul működő egészségügyi körzeteknek az országban.

A halálozási kockázat csökkentése érdekében szükséges lenne a terhes nők és lányok orvosi ellátása már a terhesség korai szakaszától kezdve. Ugyanakkor sokan közülük azért kerülik el a klinikákat, mert félnek a magánélet védelmének és az egészségügyi adatok, bizalmas információk megfelelő módon történő kezelésének hiányától. Mások, főleg lányok azért késlekednek, mert a nővérek elijesztik őket azzal, hogy kiabálnak velük amiért túl fiatalon estek teherbe. További ok, amiért sokan nem jutnak el klinikákra, a tömegközlekedés ritkasága vagy megfizethetetlenül magas ára.

Tovább ront ezen a helyzeten, hogy sok nő és fiatal lány nincs tisztában az anyasággal kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel, a korai terhesgondozás előnyeivel. Sokan közülük nehezen kapnak tanácsot és információt a fogamzásgátlással kapcsolatban, és néhányuknak az is nehézséget okoz, hogy partnerüket rávegyék az óvszer használatára. Mindez nem kívánt terhességekhez és a HIV fertőzés terjedésének magas kockázatával jár.

Az egész körzetben súlyos probléma az egészségügyi személyzet hiánya. Mindez azt jelenti, hogy a nőknek és fiatal lányoknak hosszú várakozással kell szembenézniük azért, hogy egy túlhajszolt és kimerült nővér egyáltalán megvizsgálja őket. A problémákat tovább súlyosbítja, hogy a mentők hiánya miatt gyakran megoldhatatlan a vészhelyzetben lévő nők szállítása.

MEGKÍNOZTÁK, MEGVERTÉK ÉS HALÁLRA ÍTÉLTÉK

MOSES AKATUGBA, NIGÉRIA

Moses Akatugbát tavaly fegyveres rablásért ítélték halálra, egy bűncselekményért, amelyet állítása szerint nem követett el. Csak 16 éves volt, amikor 2005-ben letartóztatták. Elmondta, hogy a rendőrök folyamatosan machetékkel és gumibotokkal verték.

Az Amnestynek azt mondta, hogy megkötözték és több órára fellógatták, majd fogókkal tépték le a kéz- és lábkörmeit. Utána arra kényszerítették, hogy aláírjon két előre megírt beismerő vallomást.

Moses még fiatal fiú volt, amikor elfogták. A nemzetközi jog alapján nem lehetett volna halálra ítélni, hiszen még fiatalkorú volt a bűncselekmény elkövetésének idején.

RASSZISTA TÁMADÁS SORÁN MEGVERTÉK

PARASKEVI KOKONI, GÖRÖGORSZÁG

Paraskevi Kokoni egy Görögország nyugati részén élő 35 éves roma nő. Őt és tanulási nehézségekkel küzdő 23 éves unokaöccsét, Kostast megverték egy rasszista motivációjú erőszakos támadás során, amikor 2012 októberében elmentek vásárolni. Paraskevi 11 éves fia végignézte, ahogyan egy botokkal felfegyverzett helyi férfiakból álló csoport megveri az anyjáékat.

Paraskevi elmondása szerint a támadók egyike azért szúrta ki őt, mert tudta, hogy az egyik helyi roma vezető rokona. A nő már ezt megelőzően is áldozatául esett a faluban élő roma családok elleni erőszakos támadássorozatnak. Annak érdekében, hogy el tudjanak menekülni a folyamatos megaláztatás és erőszak elől, sok roma kényszerült elhagyni az otthonát, miután a házaikat felgyújtották.

Azóta a rendőrség három férfit vádolt meg súlyos testi sértéssel a támadással kapcsolatban. A tetteseket elfogták és elítélték, ugyanakkor a feltételezhetően rasszista indítékot a nyomozás során figyelmen kívül hagyták. Bármilyen ítéletnek, ami teljes mértékben elismeri és nevesíti a rasszista motivációt, komoly üzenete lesz, és segíteni fog megvédeni romákat a további támadásoktól Görögország szerte.

BÖRTÖN ÉS 1000 KORBÁCSÜTÉS EGY HONLAP ELINDÍTÁSÁÉRT

RAIF BADAWI, SZAÚD-ARÁBIA

Raif Badawit 2014 májusában 10 év börtönre ítélték, amiért elindított egy szociális és politikai kérdésekkel foglalkozó weboldalt. A Szaúdi Arab Liberálisok weboldalának létrehozásával, valamint az iszlám vallás elleni támadással vádolták meg. Az ítélet a szabadságvesztés mellett 1000 korbácsütésről, 10 év utazási tilalomról valamint mindenféle médiamegjelenéstől való eltiltásról is rendelkezett.

A vádak mind Raif szaúdi vallási hatóságokat kritizáló cikkeivel, mind pedig olyan írásokkal voltak kapcsolatosak, amiket mások írtak és az ő oldalán publikáltak. A z ügyészség „hitehagyás“ (amikor egy személy feladja hitét) miatt akarta bíróság elé állítani, amiért halálbüntetés jár.

Raif egy azok közül az aktivisták közül Szaúd-Arábiában, akiket az interneten kinyilvánított véleményük miatt üldöznek. A Facebook és a Twitter rendkívüli módon népszerű egy olyan országban, ahol az emberek nem adhatnak nyilvánosan hangot meggyőződésüknek. A hatóságok az online viták megnövekedett számára a közösségi oldalak megfigyelésével, valamint olyan alkalmazások betiltásával válaszoltak, mint a Skype vagy a WhatsApp.

Bejegyzés helye:Levélíró Maraton