logo

amnesty shop logo

Hide Main content block

Hírek

  • Izrael/Gáza: A polgári és orvosi célpontok ellen intézett támadások alátámasztják a háborús bűnök elkövetésének gyanúját
    Izrael/Gáza: A polgári és orvosi célpontok ellen intézett támadások alátámasztják a háborús bűnök elkövetésének gyanúját Az Amnesty International szerint a Gázai övezet számos részén a civil lakóházakat érő folyamatos bombázások és az izraeliek kórházak ellen indított támadásai is bővítik a lehetséges háborús bűnök listáját, amelyeknek a kivizsgálására azonnali hatállyal független nemzetközi vizsgálatot kell indítani.   A Deir al-Balah-i Al-Aqsa kórház harmadik emeletét izraeli tüzérségi támadás érte, kioltva négy ember életét és több tucatnyi sérültet hagyva maga után – nyilatkozta a gázai egészségügy minisztérium szóvivője.   „Az Al-Aqsa kórházat ért mai támadás csak a legutóbbi a gázai egészségügyi intézményeket vagy azok közvetlen környezetét érő támadások közül. A kórházak nehezen tudják ellátni a július 8-án indított izraeli offenzíva több ezer sérültjét.” - mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője.   „Semmilyen körülmények között nem indokolható az egészségügyi intézmények támadása. Az orvosi intézmények támadása kihangsúlyozza egy, az ENSZ által indított független nemzetközi vizsgálat szükségességét.”   Múlt héten súlyosan megrongálódott a Shuja'iyyeh-i al-Wafa kórház, miután két izraeli támadás is érte. A negyedik napja tartó izraeli szárazföldi támadás eddig több mint 550 ember életébe került, többségük polgári áldozat. A feleknek sürgősen meg kell állapodniuk ideiglenes tűzszünetek elrendeléséről, hogy lehetővé tegyék a halottak és a sérültek evakuációját. A harcok 1,2 millió embert hagytak folyó víz és csatornázás nélkül, ezért elengedhetetlen, hogy a jótékonysági szervezetek és a helyi önkormányzatok munkásai végrehajthassák a sürgős javításokat, amelyekkel megelőzhető egy közegészségügyi katasztrófa.   Shuja'iyyeh szombat estétől vasárnap reggelig tartó intenzív bombázásának több mint 60 áldozata volt, köztük 17 gyerek és 14 nő. A jelentések szerint több mint 200 sérült van és a polgári lakosság fegyvertűz alatt kényszerült elmenekülni. Vasárnapra virradóan 13 izraeli katona is életét vesztette, legtöbbjük Shuja'iyyeh-ben.   A Hamász eközben a nemzetközi jogot áthágva folytatja az Izrael ellen indított válogatás nélküli rakétatámadásokat, amelyekben eddig…
  • Miskolc polgármestere állítsa le a romák kilakoltatását!
    Az Amnesty International levelet írt Miskolc polgármesterének, Kriza Ákosnak. A levélben a szervezet felszólította a polgármestert, hogy azonnali hatállyal szüntesse be a körülbelül 450, elsősorban roma származású család kilakoltatását. További 450 család egyelőre semmiféle tájékoztatást nem kapott a lakhatásukkal kapcsolatban. A magyar civil szervezetek és az érintettek, valamint jogi képviselőik által az Amnesty Internationalhez juttatott információk alapján a „számozott utcákból” körülbelül 450, elsősorban roma családnak júliusban el kell hagynia otthonát. Az emberi jogi szervezet értesülései szerint a kilakoltatás alapja a szociális lakhatásért felelős határozatot érintő módosítás, amelyet a 2014 májusában fogadott el a helyi önkormányzat. A határozat szerint az „alacsony komfortfokozatú”, vagyis alacsony színvonalú szociális bérlakások bérleti szerződései nem kerülnek megújításra, a bérlők pedig legfeljebb 2 millió forintig (körülbelül 6450 euró) terjedő kompenzációra lehetnek jogosultak, amennyiben Miskolcon kívül telepednek le, és új ingatlanjukat nem adják vagy zálogosítják el legalább öt évig. A helyi önkormányzat határozata szerint a kilakoltatásokra azért van szükség, mert a „számozott utcák” házai elöregedtek és lakhatásra nem megfelelőek. Az Amnesty International a miskolci polgármesterhez címzett levelében aggodalmát fejezi ki a jogi és adminisztratív lépések hiányával kapcsolatban, amelyek garantálhatnák a nemzetközi emberi jogi normák betartását, és amelyek nélkül a „számozott utcák” tervezett kilakoltatása erőszakos kilakoltatásba fordulhat, ami az alapvető emberi jogok megsértése. Az érdemleges konzultáció hiánya A levélben az Amnesty International kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy a nemzetközi emberi jogi normákkal ellentétesen a „számozott utcákból” való kilakoltatások érintettjei nem kaptak lehetőséget arra, hogy érdemleges konzultációban vegyenek részt a tervezett kilakoltatásokkal vagy a kilakoltatás lehetséges alternatíváival kapcsolatban. A szervezet által vizsgált levelek – amelyeket az önkormányzat az elmúlt néhány hétben küldött el a környéken lakó 900 család körülbelül felének – azt mondják, hogy otthonukat július 15-ig vagy 30-ig bezárólag el kell hagyniuk lakbérhátralék miatt vagy azért, mert a bérleti szerződésük nem kerül megújításra. Az Amnesty International értesülései szerint…
  • Izrael/Gáza: az ENSZ-nek fegyverembargót és nemzetközi vizsgálatot kell elrendelnie a polgári áldozatok számának növekedése miatt
    Az Amnesty International felszólítja az ENSZ-t, hogy indítson nemzetközi vizsgálatot a Gázai övezetet érő folyamatos izraeli légicsapások, és a palesztin fegyveres csoportok Izraelt érő válogatás nélküli rakétatámadásai folyamán mindkét fél által elkövetett jogsértések feltárása érdekében. Több mint 100 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, amióta Izrael július 8-án korán reggel elindította a Szilárd Sziklaszirt hadműveletet. Az áldozatok többsége olyan civil, akik nem vettek közvetlenül részt az összecsapásokban. Az áldozatok között a múlt hét végéig legalább 24 gyereket és 16 nőt számoltak. Több mint 600 ember sérült meg, sok közülük súlyosan. Több mint 340 otthon vált rommá vagy lakhatatlanná, és legalább öt egészségügyi intézmény és három mentőautó is megsérült. Izraelben legkevesebb 20 ember sérült meg, és a rakétatámadások anyagi kárt is okoztak. “Ahogy súlyosbodik az erőszak, úgy válik egyre inkább elengedhetetlenné, hogy az ENSZ független nemzetközi tényfeltáró missziót küldjön Gázába és Izraelbe, hogy kivizsgálják a konfliktus résztvevői által elkövetett nemzetközi humanitárius jogsértéseket. Ez az első lépés afelé, hogy felelősségre vonjanak mindenkit, aki háborús bűnöket vagy egyéb súlyos jogsértéseket követett el.” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója. “A nemzetközi közösség nem ismételheti meg korábbi hibáit, nem nézheti tétlenül, ahogy mindkét oldal semmibe veszi a háborús jogot, sem az ebből eredő lesújtó következményeket, amik a polgári lakosságot érik. Gyors ENSZ közbelépésre van szükség, életek múlnak rajta.” Az Amnesty International felhívja továbbá az ENSZ-t, hogy azonnali hatállyal vezessen be átfogó fegyverembargót Izraellel, a Hamasszal, és egyéb palesztin fegyveres csoportokkal szemben, hogy így szabjon gátat az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog további súlyos áthágásának. Az embargó idején minden államnak kötelessége beszüntetni a katonai felszerelés és segítség, valamint a lőszer szállítását minden olyan fél irányába, amely nem vizsgálta ki kellőképpen a korábbi konfliktusok alatt elkövetett jogsértéseket, és nem büntette meg a felelősöket. Izraeli légicsapások érték civilek otthonait is Gázában.…
  • Ukrajna: egyre több az emberrablásra és kínzásra utaló jel
    Az Amnesty International felkavaró és meggyőző bizonyítékokat gyűjtött az elmúlt három hónapban aktivistákat, tüntetőket és újságírókat ért durva tettlegességről és kínzásról Kelet-Ukrajnában. Az Abductions and Torture in Eastern Ukraine (Emberrablás és kínzás Kelet-Ukrajnában) című jelentés részletezi az elmúlt hetekben zajlott kijevi és dél-kelet-ukrajnai kutatás eredményeit. A jelentés beszámol a fegyveres szeparatista csoportok és a Kijev-párti erők által elkövetett feltételezett emberrablásról és kínzásról. „Az elmúlt három hónapban százakat raboltak el, eljött az ideje, hogy számba vegyük mi történt, és véget vessünk ennek a rémisztő gyakorlatnak.” – mondta Denis Krivosheev, az Amnesty International Európáért és Közép-Ázsiáért felelős programigazgató-helyettese. „Az emberrablások nagy részét fegyveres szeparatisták követik el, akik az áldozatokat gyakran alapos verésnek és kínzásnak vetik alá. Néhány esetben a Kijev-párti erők által elkövetett jogsértésekre is van bizonyíték.” Nincsen átfogó és megbízható adat az emberrablások számáról, de az ukrán belügyminisztérium jelentése szerint közel 500 ilyen esetet rögzítettek 2014 áprilisa és júniusa között. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő csoportja 222 emberrablást rögzített az elmúlt három hónapban. Az Amnesty International konzultált alkalmi önsegítő csoportokkal is, melyek növekvő számú emberrablásról számolnak be. A kutatócsoportnak átadott listán több mint 100 fogságban lévő civil szerepel. Az esetek többségében valószínűsíthető, hogy kínzás is előfordult. Emberrablás elsősorban Kelet-Ukrajnában, Donyeck és Luhanszk környékén fordult elő. Ezek célpontjai nemcsak a rendőrök, katonák vagy a helyi tisztségviselők, hanem az újságírók, politikusok, aktivisták, választási bizottsági tagok és az üzletemberek is. „Most, hogy a Kijev-párti erők kezdik visszaszerezni a Szlovjanszk, Kramatorszk és egyéb kelet-ukrajnai területek felett az irányítást, szinte naponta szabadulnak ki újabb és újabb fogvatartottak, és egyre több felkavaró esetre derül fény. Ideje, hogy ezeket az ügyeket részletesen dokumentálják, az elkövetőket megbüntessék, és az áldozatoknak kártérítést fizessenek” – mondta Denis Krivosheev. Ukrajna-párti aktivisták a célkeresztben Hanna, egy Ukrajna-párti aktivista elmesélte az Amnesty Internationalnek, hogyan rabolták el fegyveresek május 27-én, a keleti Donyeck városából.…
  • Az EU migrációs politikája emberi életeket és jogokat veszélyeztet
    Abbéli igyekezetükben, hogy elzárják a határaikat, az Európai Unió és tagországai veszélybe sodorják a menekültek és migránsok életét és jogait – jelentette ki az Amnesty International a ma közzétett új jelentésében. A The human cost of Fortress Europe: Human rights violations against migrants and refugees at Europe’s borders (Az Európa-erőd emberi életekben mért ára: a migránsok és menekültek ellen elkövetett jogsértések az európai határok mentén) című jelentésből egyértelműen kiderül, hogy az EU-s migrációs politika és határrendészeti intézkedések megakadályozzák a menekülteket abban, hogy Európában menedékre leljenek, valamint veszélybe sodorják életüket az egyre veszedelmesebbé váló utazások során. „Az EU-nak a szabálytalan migránsok és menekültek beáramlásának megfékezésére irányuló intézkedései a legnagyobb jóindulattal is megkérdőjelezhető hatékonyságúnak nevezhetők. Az intézkedések emberi életeket követelnek és nyomorúságot okoznak, s ennek számokkal nem mérhető árát a világon élő emberek egyik legsérülékenyebb csoportja kénytelen megfizetni” – nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója. Határellenőrzés Az EU migrációs politikájának költségei több milliárd euróra rúgnak. A tagországok minden évben milliókat költenek kerítésekre, kifinomult megfigyelőrendszerekre, és a határaikat védő járőrökre. A prioritások megoszlását jelzik az alábbi számszerű adatok: 2012 és 2013 közt az EU majd’ két milliárd eurót fektetett határainak védelmébe, de ugyanezen időszak alatt csupán 700 millió eurót szánt az EU-n belüli menekültek és menedékkérők helyzetének javítására. Az EU és tagállamai abban is együttműködnek – és pénzügyi támogatást nyújtanak a környező országoknak, például Törökországnak, Marokkónak és Líbiának, – hogy létrehozzanak egy, az EU-t körülvevő „ütközőzónát”, mely még azelőtt feltartóztatná a migránsokat és menekülteket, hogy elérnék Európa határait. Ezzel párhuzamosan pedig szemet hunynak azon jogsértések fölött, amelyeket a migránsok és menekültek kénytelenek elszenvedni ezekben az országokban. „Az EU tagállamai lényegében fizetnek a szomszédos országoknak azért, hogy fenntartsák a rendet a határaik területén. Mindezzel többek között az a probléma, hogy az említett országok nem alkalmasak rá, hogy biztosítsák az ott…
  • Budapest Pride – Amnesty International Magyarország: SZERETNI EMBERI JOG!
    Az Amnesty International Magyarország elnöksége, munkatársai, aktivistái és támogatói is részt vesznek a szombati Budapest Pride felvonuláson, hogy támogassák a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) közösség tagjainak egyenjogúságért és a diszkrimináció ellen folytatott küzdelmét, valamint véleménynyilvánítási és gyülekezési jogának érvényesítését. A szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy minél többen, az LMBTI közösség és szimpatizánsai, civilek, ismert emberek és cégek együtt ünnepeljék a sokszínűséget, és együtt követeljenek egyenlő jogokat mindenkinek. A tavalyi, és egyben az eddigi legnagyobb létszámú felvonulás egyetlen sajnálatos incidenst leszámítva békésen zajlott; ezért köszönet jár a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrségnek, a szervezőknek és minden egyes résztvevőnek. Bízunk benne, hogy a rendőrség az idei rendezvényen is biztosítja a résztvevők szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való jogát, esetleges homofób, transzfób vagy egyéb motivációjú támadás és bármiféle büncselekmény esetén pedig alaposan kivizsgálja a történteket, és mindent megtesz az elkövetők beazonosítása érdekében. Minden támadást alaposan ki kell vizsgálni, és amennyiben felmerül, hogy homofób vagy transzfób motivációjú, akkor kiemelten fontos, hogy a rendőrség a nyomozás során mérlegelje, hogy az incidens gyűlölet-büncselekmény-e. A magyar állam kötelezettsége, hogy minden állampolgára számára megkülönböztetés nélkül biztosítsa jogai érvényesülését, illetve a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletből elkövetett bűncselekmények elleni védelmet. „Bízunk benne, hogy a sokszínűségnek, a toleranciának és az esélyegyenlőségért folytatott küzdelemnek a jelképeként megvalósuló felvonulás egyszer majd kordonok nélkül, ünneplő tömeg előtt, büszkén vonulhat” – nyilatkozta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. „Nagyon fontos, hogy a mindennapokban, az év 365 napján érvényesüljön a homofóbia és transzfóbia elleni határozott kiállás. Mi ezért dolgozunk, és erre buzdítjuk tagjainkat, aktivistáinkat és szimpatizánsainkat. Aki velünk vonul szombaton, az mind felerősíti a világ legnagyobb emberi jogi mozgalmának hangját: SZERETNI EMBERI JOG!” Az Amnesty International 2009 óta kampányol Magyarországon a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek jogi egyenlőségéért, és az őket érő hátrányos megkülönböztetés ellen. 2014-ben a szervezet a…
  • A kínzás áldozatainak világnapja: az Amnesty International támogatói világszerte hallatják a hangjukat
    - Több, mint 50 Amnesty International iroda mobilizálja a tagjait; - Az aktivisták a világ minden kontinenséről részt vesznek a globális akcióban; - A szervezet 30 éve kéri a kormányokat, hogy tartsák be az ígéretüket, és vessenek véget a kínzásnak; - Az akció öt országban öt emblematikus ügyre koncentrál.   Egy mali labdarúgó stadiontól az ukrán elnök irodájának a küszöbéig. Az Amnesty International támogatói szerte a világon megmozdulnak csütörtökön, hogy kifejezzék szolidaritásukat az áldozatokkal és követeljék, hogy a világ kormányai összehangolt akciót hajtsanak végre a kínzás végleges eltörlése érdekében. A szervezet több tízezer tagja vesz részt egy sor kreatív akcióban, többek között iskolás fiúk jelennek meg harapófogókkal a nigériai nagykövetségnél Londonban, egy aktivista óriási kínzószerekből épült hangszeren játszik Lisszabonban, és bekötik több szobor és aktivista szemét Berlinben, Rabatban és Reykjavikban. A múlt hónapban az Amnesty International elindította új kiemelt kampányát, a Kínzás Stop-ot. A szervezet elmondása szerint az ENSZ kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezményének 30 évvel ezelőtti elfogadása ellenére a kormányok még mindig „kétszínűek a kínzással kapcsolatban”. „30 évvel a kínzás elleni egyezmény elfogadása után 155 állam kötelezte el magát, hogy eltörli a kínzás és más embertelen bánásmód alkalmazását” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Mégis, 2014-ben több, mint ezeknek az államoknak a fele folytatja ezt a gyakorlatot.” A csütörtöki kampányakciók öt kínzás túlélőnek követelnek igazságot: - Claudia Medina Tamariz Mexikóból bemutatta, hogy a kínzók hogyan sokkolták árammal a testét, és hogyan tekerték be műanyagba, hogy megóvják a látható sérülésektől, amiket az ütésektől szerezne. Ezután szexuális erőszakot követtek el rajta, hozzákötözték egy székhez, és kinn hagyták a forró délutáni napon. - A spanyol hatóságok kiszolgáltatták Ali Aarrass-ot Marokkónak, annak ellenére, hogy tartott a kínzástól. Hírszerző tisztek vették át, és egy titkos helyre szállították, ahol elmondása szerint árammal sokkolták a heréit, megrugdosták a talpát,…
  • Menekültek Világnapja: az ENSZ Biztonsági Tanácsának „látványos baklövései” miatt több millió ember kényszerül menekülni
    Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében szemmel láthatóan kudarcot vall – jelentette ki az Amnesty International a Menekültek Világnapján. A szervezet felszólítja a Biztonsági Tanács tagjait, hogy határozottabban lépjenek fel a civilek védelme érdekében, és akadályozzák meg több millió ember elüldözését otthonaikból. A Biztonsági Tanács, és néhány esetben az ENSZ Titkárság elkésett, minden hatékonyságot nélkülöző válaszai a Szíriában, Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Irakban zajló konfliktusokra azt eredményezték, hogy az erőszak felerősödött, és számtalan közösség megsemmisült még azelőtt, hogy jelentőségteljes intézkedéseket – ha egyáltalán terveztek ilyet – végre tudtak volna hajtani. „A Biztonsági Tanács döntéhozatalában a közöny, a politikai szövetségek és politikai játszmák nem lehetnek erősebbek, mint az emberi jogi megfontolások” – nyilatkozta Sherif Elsayed-Ali, az Amnesty International globális ügyekért felelős igazgatóhelyettese. „Amíg a diplomaták a napirendi pontokról vitatkoznak, addig házakat tesznek a földdel egyenlővé, és családokat kényszerítenek menekülésre. A hosszas késedelem és a megvétózott határozatok mind gyengítik az ENSZ állítólagos “erős kezét”.” Az ENSZ békefenntartók késedelmes bevetése a Közép-afrikai Köztársaságban azt eredményezte, hogy több ezren már a csapatok megérkezése előtt menekülésre kényszerültek. A Biztonsági Tanács sorozatos kudarca a szíriai helyzet Nemzetközi Büntetőbíróság elé vitelében, és a felelősségre vonás hiánya egyaránt hozzájárult a világ eddigi legnagyobb menekült válságának kialakulásához. Mindeközben a Szíriával kapcsolatos intézkedéseket akadályozó országok járulnak legkevésbé hozzá a globális menekültügyi válság megoldásához. 2013-ban Oroszország és Kína egyetlen menekültet sem fogadott be. Az ENSZ felhívására Szíria megsegítésére adott adományaik, amelyek még így is a szervezet története során kapott legnagyobb támogatási alapot jelentették, egyaránt alacsonyak. Oroszország 2013-ban a teljes összeg 0,3%-ával, 2014-ben pedig 0,1%-ával járult hozzá a támogatáshoz, Kína pedig egyáltalán nem adott pénzt. A viszonylagos gazdasági hátrányuk ellenére a fejlődő országok (Irán, Jordánia, Libanon, Törökország és Pakisztán) viselik a válság valódi terheit, hiszen ez az öt legtöbb menekültet befogadó ország. 2013-ban ezen országok közül csak…
  • Szabad utat a civil kontrollnak!
    Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt, hagyjon fel a civil szervezetek és csoportok célkeresztbe állításával, és biztosítsa, hogy megfélemlítés nélkül gyakorolhassák az egyesülés- és a szólásszabadság jogát. „Egy demokratikus társadalom nem képzelhető el civil kontroll nélkül, ezért fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk a civil szféra szabadsága mellett. Szervezetünk is aktív kontrollt gyakorol, és számos területen együttműködik a Norvég Civil Alap által támogatott szervezetekkel, például a gyűlölet-bűncselekmények elleni közös küzdelemben.” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. A szervezet aggódik, hogy Magyarország újra megválasztott kormánya megpróbálja elhallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek létfontosságú emberi jogi munkát végeznek, ezzel veszélyeztetve az egyesülési jog és a szólásszabadság érvényesülését. A Norvég Civil Támogatási Alap pályázati programjának lebonyolítását végző négy alapítványt magába foglaló Konzorciumot az utóbbi időben komolyan átvilágították, ami azt sugallja, hogy a kormány célpontba akarja állítani a civil társadalmat azt állítva, hogy a pénzeket bizonyos politikai érdekek támogatására használják fel. Június elején állami hivatalnokok meglátogattak a négyből három olyan alapítványt, amelyek a Konzorciumot alkotják, azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, hogyan használják fel a pénzeket a civil szervezetek. Erre válaszként a Norvég Külügyminisztérium bejelentette, hogy felfüggeszti a Magyarországnak szánt pénzek folyósítását az Európai Gazdasági Terület (EEA) és a Norvég Alap rendszerből, amíg a magyar kormány be nem szünteti a vizsgálatot. Az Amnesty International attól tart, hogy a magyar hatóságok cselekedetei megbéníthatják a civil társadalmat. Források hiányában a civil szervezetek nem tudnak tenni mindazokért, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak az országban. A magyar hatóságok támadása a civil szervezetek támogatása ellen a legújabb elem azon a listán, ami ellen az Amnesty International már szót emelt. 2011-ben a Parlament által elfogadott változtatások ellenére a Fidesz kormány által bevezetett Médiatörvény súlyosan csorbította a szólásszabadsághoz való jogot: minden egyes médiaorgánum kötelező regisztrációja, a médiatartalmak ellenőrzése, és egy új ellenőrző szerv bevezetése mind-mind akadályozza a média sokszínűségének biztosítását.…
  • Rendőri visszaélések zavarhatják meg a világbajnokságot
    Brazíliában a futball-vb idején utcára vonuló tüntetőknek fel kell készülniük a megkülönböztetés nélkül alkalmazott rendőri és katonai erőszakra, mivel az ország mindent megtesz, hogy kontrollálja a demonstrációkat, jelentette ki az Amnesty International egy héttel a világbajnokság előtt. „A katonai és rendőri erőszak, a képzés hiánya, és a karhatalmak büntetlensége olyan veszélyes elegyet alkot, amelynek vesztesei csak a békés tüntetők lehetnek” – nyilatkozta Atila Roque, a brazil Amnesty International igazgatója. „A 2014-es világbajnokság komoly próbatétel a brazil hatóságok számára. Úgy kell biztosítaniuk a tüntetések felügyeletét, hogy eközben a biztonsági erők ne sértsék meg az emberi jogokat.” Az Amnesty International ’They use a strategy of fear’: Protecting the right to protest in Brazil (’A megfélemlítés stratégiáját alkalmazzák”: A tüntetéshez való jog védelme Brazíliában) című jelentése a biztonsági erők által, a múlt évben elkövetett sorozatos visszaéléseket elemzi. A békés tüntetők ellen megkülönböztetés nélkül alkalmazott könnygáz és gumilövedék, az önkényes letartóztatások, valamint a törvényekkel való visszaélés az utcára vonulók megbüntetése érdekében, mind ide sorolható. Várhatóan a torna alatt mindezek folytatódni fognak. Az Amnesty International brazil aktivistái több tízezer aláírt „sárga lapot” osztanak ki a hatóságoknak arra figyelmeztetve őket, hogy a békés tüntetéshez való jogot tiszteletben kell tartaniuk (https://www.aiyellowcard.org/). „A világ egyértelmű üzenetet küld a brazil hatóságoknak: a tüntetés nem bűncselekmény, hanem emberi jog. Ahelyett, hogy erőszakot alkalmaznak a tüntetések leverésére, az lenne a kormány és a biztonsági erők feladata, hogy biztosítsák, az emberek biztonságban, a letartóztatás vagy sérülés kockázata nélkül nyilváníthassák ki véleményüket” – hangsúlyozta Atila Roque. 2013 júniusa óta több ezer brazil állampolgár vonult utcára. Felemelték hangjukat a tömegközlekedés drágulása, a világbajnokság magas költségei, és a pazarló beruházások miatt. Az ország számos városában több száz ember sérült meg, amikor a katonai rendőrség gumilövedékekkel tüzelt az emberekre, és gumibottal vertek meg olyanokat, akik senki számára nem jelentettek fenyegetést. 2013. június 13-án, a magas busztarifák…

Adjuk Össze!

ccSegítsd munkánkat online befizetéssel